1 Corinthians 5
1 Széltében az a hír járja, hogy paráznaság van köztetek, mégpedig olyan, amilyen még a pogányok között sincs: valaki az apja feleségével él.
2 És ti még veritek a melleteket, nemhogy inkább megkeseredve eltávolítottátok volna magatok közül, aki ezt cselekedte.
3 Bár testben távol, lélekben jelen vagyok köztetek, s mint jelenvaló, ítéltem már afelett, aki így cselekedett:
4 Tudniillik, hogy a mi Urunk Jézus nevében ti és az én lelkem, mint egy gyülekezet, a mi Urunk Jézus hatalmával
5 átadjuk az ilyent a Sátánnak, teste pusztulására, hogy lelke az Úr Jézus visszajövetele napján megtartassék.
6 Nem jó a ti dicsekedésetek; nem tudjátok-e, hogy egy kevés kovász az egész tésztát megerjeszti?
7 Takarítsátok el azért a régi kovászt, hogy új tésztává legyetek, hiszen ti kovász nélkül valók vagytok, mert a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott.
8 Azért ne régi kovásszal ünnepeljünk, se rosszaság és gonoszság kovászával, hanem tisztaság és igazság kovásztalanságával.
9 Azt írtam nektek ama levélben, hogy ne érintkezzetek paráznákkal.
10 De nem általában a világ paráznáival, harácsolóival, rablóival vagy bálványimádóival, mert hiszen akkor ki kellene mennetek a világból.
11 Most hozzáteszem: Kerüljétek az érintkezést azzal, aki atyafi létére parázna, vagy harácsoló, bálványimádó vagy szitkozódó, részeges vagy rabló. Az ilyennel még egy asztalhoz se üljetek.
12 Mit tartozik rám, hogy a kívül levők felett ítélkezzem? Nemde ti is belül levők felett ítélkeztek?
13 A kívül levőket pedig majd az Isten ítéli meg. Vessétek ki a gonoszt magatok közül!