Revelation 11
1 Ekkor egy vesszőhöz hasonló nádszálat adtak a kezembe e szókkal: Menj! Mérd meg az Istennek templomát, az oltárt s a bent imádkozókat.
2 A templom külső udvarát azonban hagyd ki, ne mérd meg; az a pogányoké s tapodni fogják a szent várost negyvenkét hónapig.
3 Két tanúmnak pedig meghagyom, hogy gyászba öltözve prófétáljanak ezerkétszázhatvan napig.
4 Ezek ama két olajfa és két mécs, amik a föld Istenének színe előtt állnak.
5 Ha valaki hozzájuk mer nyúlni, ellenségemésztő tüzet okádnak arra szájukból s aki megbántani meri őket, az a halál fia.
6 Hatalmuk van eget zárni, hogy ne essék, amíg prófétálnak s hatalmuk van vizet vérré változtatni, földet kényük kedvűk szerint mindenféle csapással sújtani.
7 S amint bizonyságot tettek, az alvilágból jövő két fenevad harcra kél velük, legyőzi és megöli őket.
8 Holttestük az átvitt értelemben Sodornának és Egyiptomnak mondott nagy város utcáin hever, ahol az ő Uruk is megfeszíttetett.
9 A népek és törzsek, a nyelvek és nemzetek negyedfél napon át látják holttestüket s nem engedik eltemetni a holttetemüket.
10 És a föld lakói örvendve, ujjongva vesztükön, ajándékokat küldenek egymásnak, mert ez a két próféta sanyargatta őket.
11 De az Isten negyedfél nap múlva beléjük leheli az életnek lelkét s akkor talpra állnak s roppant nagy félelem szállta meg azokat, akik látják őket.
12 Majd hallván az égből hangzó hatalmas szózatot: Jertek ide! Felhőbe takarva felmennek az égbe ellenségeiknek szemeláttára.
13 És abban a percben nagy földrengés támad, a városok tizedrésze összeomlik, hétezer lélek pusztul el a földrengésben, a többiek pedig szörnyen megijedve, dicsőítik a mennynek Istenét.
14 A második jaj elmúlt, a harmadik nyomban következik.
15 És most a hetedik angyal fújt a trombitába s rá. felzendült az égben e hatalmas szózat: A mi Urunk az ő Krisztusával a világ felett való uralmat átvette s uralkodik örökkön örökké.
16 Erre az Istennek színe előtt ülő huszonnégy presbiter arcra borult s így imádta Istent:
17 Hála légyen Néked Urunk, mindenható Isten, aki vagy, voltál és lesz, hogy elfoglaltad dicső trónodat és megkezdted uralkodásodat.
18 Dühösködtek a pogányok, de eljött a te haragodnak s a holtak megítélésének napja. Jutalmat adsz a te szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek, a nevedet félő kicsinyeknek és nagyoknak, a néprontókat pedig megrontod.
19 Erre az Istennek mennyei temploma megnyílt s templomában látható lett szövetségének ládája s villámlás, csattogás, mennydörgés, és nagy jégverés támadt.