1 Corinthians 7
1 Levélbeli kérdésiekre pedig azt felelem: Jó, ha meg nem házasodunk.
2 A paráznaság elkerülése végett azonban minden férfiúnak legyen meg a maga felesége s minden nőnek a maga férje.
3 A férj a feleségével s ugyanúgy a feleség a férjével szemben teljesítse házastársi kötelességét.
4 A feleség nem rendelkezik szabadon testével, hanem a férje; ugyanúgy a férj sem rendelkezik szabadon testével, ha nem a felesége.
5 Ne tagadjátok meg egymástól a házastársi kötelességet, legfeljebb közös egyetértéssel ideig-óráig, hogy időt nyerjetek az imádkozásra, azután újra egyesüljetek, hogy a Sátán, gyarlóságtok révén, meg ne kísértsen titeket.
6 Ezt azonban csak tanácsképp s nem parancsképp mondom.
7 Én szeretném, ha mindenki az én példámat követné. Node, kinek-kinek meg van a maga, istenadta kegyadománya, egyiknek így, a másiknak úgy.
8 A nem-házasoknak és az özvegyasszonyoknak pedig azt mondom: Jó, ha úgy maradnak, mint én is.
9 De ha nem tudnának uralkodni önmagukon, házasodjanak meg, mert jobb megházasodni, mint a nemi vágyak tüzében égni.
10 A házasoknak viszont, nem én, hanem az Úr parancsolja, hogy: a feleség ne váljék el a férjétől
11 s ha elválik, ne házasodjék meg, vagy béküljön ki a férjével s hogy a férj se bocsássa el feleségét.
12 A többieknek azonban én mondom, nem az Úr: Ha valamelyik testvérnek hitetlen felesége van s az kész vele együtt élni, ne bocsássa el őt,
13 s az az asszony, akinek hitetlen férje van s az kész vele együtt élni, ne hagyja el férjét.
14 Mert a hitetlen férj megszenteltetett feleségében és a hitetlen feleség megszenteltetett férjében; hisz különben a ti gyermekeitek is tisztátalanok volnának, pedig most már szentek.
15 Ha azonban a hitetlen válik, hadd váljék: ez esetben szabad keze van a hívő testvérnek. Az isten békességre hívott meg minket.
16 Aztán, mit tudod te asszony, megmentheted-e férjedet? Vagy mit tudod te férfi, megmentheted-e feleségedet?
17 Fődolog, hogy ki-ki az Úrtól nyert tehetsége szerint isteni hivatásának szentelje életét. Így rendelkezem minden gyülekezetben.
18 Aki körülmetélt állapotban hívatott meg, mesterséges úton ne tűntesse el a körülmetéltségét, aki pedig körülmetéletlen állapotban hívatott meg, ne metélje magát körül.
19 A körülmetéltség nem ér semmit, a körűlmetéletlenség sem ér semmit; csakis az isteni parancsok megtartásának van értéke.
20 Maradjon meg ki-ki abban az állapotában, amelyben a meghívás érte őt.
21 Szolga voltál, mikor meghívattál? Ne bántson az téged. Sőt ha szabad lehetnél is, inkább maradj szolga
22 Az Úrban meghívott szolga ugyanis az Úr szabadosa s éppúgy a meghívott szabad, a Krisztus szolgája,
23 Áron vétettetek. Ne legyetek emberek szolgái!
24 Maradjon meg ki-ki, testvéreim, Isten előtt abban az állapotában, amelyben a meghívás érte őt.
25 A hajadonokra nézve nincs parancsolatom az Úrtól, de tanácsot adok, mint olyan, aki kegyelmet nyertem az Úrtól, hogy hű legyek.
26 Véleményem szerint, jó ez az állapot a jelen kényszerhelyzetben, mert jó, ha az ember nem változtat állapotán.
27 Törvényes feleséged van? Ne keresd a válást. Nincsen feleséged? Ne keress asszonyt.
28 De ha megházasodol is, nem vétkezel s ha a hajadon férjhez megy, az sem vétkezik. De ezek a gyarló test gyötrelmét ki nem kerülik. Pedig ettől szeretnélek megkímélni titeket.
29 Okát is megmondom kedves testvéreim: az idő rövidre van szabva! Most már a feleséges emberek is úgy éljenek, mintha nem volnának azok;
30 a sírók, mintha nem sírnának, az örvendők, mintha nem örvendenének, a vásárlók, mintha semmijük sem volna
31 s a világgal élők, mintha nem élnének, mert e világ külső formája elmúlik.
32 Én pedig szeretném, ha gond nélkül élnétek. Akinek nincs felesége, annak nincsen gondja másra, csak az Úr dolgára, az az Úr kedvét keresi.
33 Ellenben, akinek felesége van, annak minden gondja a világ dolgára irányul, az a felesége kedvét keresi.
34 S megoszlik a lelkük. A férjetlen asszonynak és a hajadonnak nincsen másra gondja, csak az Úr dolgára, teste, lelke szentségére, a férjesnek viszont minden gondja a világ dolgára irányúl, az a férje kedvét keresi.
35 Javatokra s nem azért mondom ezt, hogy tőrbe ejtselek, hanem hogy az Úrhoz való méltó s állhatatos ragaszkodástokat munkáljam.
36 De, aki szégyennek tartja hajadon lányára nézve, ha az elvirágzik s a szükség is úgy kívánja: tetszése szerint járjon el. Nem vétkezik: adja férjhez lányát.
37 Akinek ellenben erős a szándéka s nincs kényszerhelyzetben, hanem szabadon rendelkezhetik és úgy határozott, hogy megtartja hajadon lányát, jól feszi.
38 Szóval, aki férjhez adja hajadon leányát, jól teszi, de aki nem adja férjhez, az még jobban teszi.
39 Az asszonyt a törvény addig köti, ameddig férje él, de ha férje meghal, szabaddá lesz, - tetszés szerint férjhez mehet - de csak az Úrban.
40 Az én véleményem szerint azonban boldogabb lesz, ha a sorsán nem változtat. Pedig hiszem, hogy bennem is Isten lelke lakik.