1 Corinthians 13
1 Szóljak ember, avagy angyal nyelvvel, Ha szeretet nincs bennem, Ollyá lettem, miként a csengő érc és a pengő cimbalom.
2 Tudjak, mint próféta Minden titkot, minden bölcsességet. Legyen hegymozgató kit az én szívemben, Ha szeretet nincs bennem, Semmi vagyok
3 Osztogassam széjjel minden vagyonomat, Adjam testemet máglyára, Ha szeretet nincs bennem, Semmi hasznom abból.
4 A szeretet türelmes, jóságos, a szeretet nem verseng, A szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel,
5 Nem illetlenkedik, nem hajhássza saját maga hasznát, Nem gerjed haragra, nem rója rovásra a rosszat.
6 Nem örül a hamisságnak, hanem együtt örül másokkal az igazságnak.
7 Mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél és mindent elszenved.
8 A szeretet soha el nem múlik. A prófétálás véget ér, a nyelvek megszűnnek, az ismeret véget ér,
9 Mert rész szerint ismerünk és rész szerint prófétálunk.
10 De ha beáll a tökéletességnek kora, a rész szerint való véget ér.
11 Mikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, Ügy gondolkodtam, mint gyermek, úgy ítéltem, mint gyermek; De mióta férfi lettem, felhagytam a gyermekes dolgokkal.
12 Most tükrön át homályosan látunk, De majd akkor színről-színre; Most rész szerint ismerek. De majd akkor úgy ismerek, ahogy én megismertettem.
13 Most még hát megmarad a hit, remény, szeretet; e három, de ezek között legnagyobb a szeretet.