1Jöjjetek, örvendezzünk az ÚRnak, vigadozzunk szabadításunk kősziklájának!
2Menjünk eléje hálaadással, ujjongjunk neki zengedezve.
3Mert nagy Isten az ÚR, nagy király minden isten fölött.
4Kezében vannak a föld mélységei, és a hegyek magasságai is az övéi.
5Övé a tenger, és ő is alkotta, és a szárazföldet is az ő keze formálta.
6Jöjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le, essünk térdre az ÚR, a mi alkotónk előtt!
7Mert ő a mi Istenünk, mi pedig legelőjének népe és kezének juhai vagyunk. Ma, ha meghalljátok szavát,
8ne keményítsétek meg a szíveteket, mint Meríbánál, mint Masszá napján a pusztában,
9ahol megkísértettek engem atyáitok; próbára tettek, bár látták cselekedeteimet.
10Negyven esztendeig bosszankodtam e nemzedéken, és azt mondtam: Tévelygő szívű ez a nép, nem ismerik útjaimat!
11Meg is esküdtem nekik haragomban, hogy nem mennek be nyugalmam helyére.