1[Salamoné.] Ó, Isten, add törvényedet a királynak és igazságodat a király fiának,
2hadd ítélje népedet igazsággal, és szegényeidet méltányossággal!
3Teremjenek a hegyek békességet a népnek és a halmok igazságot!
4Legyen bírája a nép szegényeinek, segítsen a szűkölködők fiain, és törje össze az erőszakoskodót!
5Féljenek téged, amíg csak nap és hold lesz nemzedékről nemzedékre.
6Szálljon alá, mint eső a rétre, mint zápor, amely megöntözi a földet.
7Virágozzék az ő idejében az igaz és a béke teljessége, amíg meg nem szűnik a hold.
8Uralkodjék tengertől tengerig és a folyamtól a föld határáig.
9Boruljanak le előtte a pusztalakók, és nyalják a port ellenségei!
10Tarsís és a szigetek királyai hozzanak neki ajándékot; Sába és Szeba királyai adománnyal járuljanak elé.
11Hajoljon meg előtte minden király, és minden nemzet neki szolgáljon!
12Mert megszabadítja a szűkölködőt, ha kiált, a nyomorultat, akinek nincs segítője.
13Könyörül a szegényen és a szűkölködőn, és a szűkölködők lelkét megszabadítja.
14Megmenti lelküket az elnyomástól és az erőszaktól, mert vérük drága a szemében.
15Éljen ő, és adjanak neki Sába aranyából, imádkozzanak érte szüntelen, és áldják őt minden napon!
16Bő gabona legyen az országban a hegyek tetején is, rengjen gyümölcse, mint a Libánon, és viruljon a városok népe, mint a föld füve.
17Maradjon meg neve örökké, viruljon a neve, amíg csak a nap ragyog; nevével áldja magát minden nemzet, és magasztalják őt.
18Áldott az ÚR Isten, Izráel Istene, egyedül ő tesz csodás dolgokat!
19Áldott legyen dicsőséges neve mindörökké, és teljék be dicsőségével az egész föld! Ámen! Ámen!
20Itt végződnek Dávidnak, Isai fiának az imádságai.