1[Kórah fiainak zsoltára.] (2) Nagy az ÚR, és méltó a dicséretre Istenünk városában, az ő szent hegyén.
2(3) Szépen emelkedik az északi oldal felé a Sion hegye, az egész föld öröme, a nagy király városa.
3(4) Palotáiban Isten van jelen, úgy ismerik ott, mint menedéket.
4(5) Mert íme, a királyok összegyűltek, és mindnyájan tovatűntek.
5(6) Mihelyt meglátták őt, elcsodálkoztak, megijedtek és szétfutottak.
6(7) Rémület fogta el őket, olyan fájdalom, mint a szülő asszonyé.
7(8) A keleti széllel összezúztad Tarsís hajóit.
8(9) Amiről hallottunk, azt meg is láttuk a seregek URának városában, Istenünk városában. Örökre megerősítette azt Isten! [Szela]
9(10) Kegyelmedről elmélkedünk, Istenem, templomod belsejében.
10(11) Amilyen a neved, Istenem, olyan a te dicséreted a föld határáig; jobbod igazsággal teljes.
11(12) Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai ítéleteden.
12(13) Járjátok körül a Siont, kerüljétek meg, számoljátok meg tornyait!
13(14) Jól nézzétek meg bástyáit, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövő nemzedéknek:
14(15) Bizony ez az Isten, a mi Istenünk mindörökké, ő vezet minket mindhalálig!