Psalms 36
1 [A karmesternek: Az ÚR szolgájáé, Dávidé.] (2) A gonosz hamissága felől így gondolkozom szívemben: nincs őelőtte istenfélelem;
2 (3) Mert azzal hízeleg önmagának, hogy bűnözhet és gyűlölködhet.
3 (4) Szájának beszéde gonoszság és hamisság; nem tud bölcs lenni és jót cselekedni.
4 (5) Hiábavalóságot gondol ki ágyában, nem a jó útra áll, és nem veti meg a rosszat.
5 (6) URam, kegyelmed az égig ér, hűséged a felhőkig!
6 (7) Igazságod olyan, mint Isten hegyei; ítéleteid, mint a nagy mélységek; embert és állatot te tartasz meg, URam!
7 (8) Ó, Istenem, milyen drága a te kegyelmed! Szárnyad árnyékába menekülnek az ember fiai.
8 (9) Dúslakodnak házad bőséges javaiban, gyönyörűséged folyóvizéből itatod meg őket.
9 (10) Mert nálad van az élet forrása, a te világosságod által látunk világosságot.
10 (11) Terjeszd ki kegyelmedet a téged ismerőkre és igazságodat az igaz szívűekre!
11 (12) Ne jöjjön ellenem a kevélyek lába, és ne üldözzön engem a gonoszok keze!
12 (13) Hullanak már a gonosztevők; elveted őket, és nem tudnak fölállni.