1[Ének fölmenetelkor. Dávidtól.] URam, nem fuvalkodik föl szívem, nem fennhéjázó a tekintetem, és nem járok nagy dolgok után, erőmet meghaladó csodás dolgok után.
2Inkább lecsöndesítettem és megnyugtattam lelkemet, mint az anyjától elválasztott gyermeket; mint az elválasztott gyermek, olyan bennem a lelkem.
3Bízzál, Izráel, az ÚRban mostantól fogva mindörökké!