1[Ének fölmenetelkor. Dávidtól.] Örvendezem, amikor azt mondják nekem: Menjünk el az ÚR házába!
2Lábunk ott áll kapuidban, ó, Jeruzsálem!
3Jeruzsálem, te szépen épült, jól egybeszerkesztett város!
4Ahová följárnak a nemzetségek, az ÚR nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, hogy ott dicsérjék az ÚR nevét.
5Mert ott állnak az ítélőszékek, Dávid házának székei.
6Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért. Legyenek boldogok a téged szeretők!
7Békesség legyen várfalaid között, csöndesség palotáidban.
8Testvéreimért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!
9Az ÚRnak, a mi Istenünknek házáért hadd kívánjak jót neked.