Proverbs 26
1 Mint a hó a nyárhoz, és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztelet.
2 Ahogyan elszáll a madár, és elrepül a fecske, úgy az ok nélküli átok sem száll az emberre.
3 Ostor való a lónak, fék a szamárnak, és vessző a bolondok hátának.
4 Ne felelj a bolondnak bolondsága szerint, hogy ne légy te is hozzá hasonló.
5 Felelj a bolondnak bolondságához mérten, hogy ne tartsa bölcsnek magát.
6 Aki bolond által üzen valamit, a saját lábát vágja le, és kárt szenved.
7 Mint a bénának a lába, úgy lóg a bölcs mondás a bolondok szájában.
8 Mint aki követ tesz a parittyába, úgy jár az, aki a bolondnak tiszteletet ad.
9 Mint részeg ember kezébe a tövis, úgy akad bele az eszes mondás a bolondok szájába.
10 Mint az íjász, aki mindenkit megsebez, olyan az, aki bolondot vagy csavargókat fogad föl.
11 Amint az eb visszatér a maga okádására, úgy ismétli meg a bolond is bolondságát.
12 Láttál-e olyan embert, aki a maga szemében bölcs? A bolond felől jobb reménységed lehet, mint felőle!
13 Azt mondja a rest: Oroszlán van az úton, oroszlán van az utcákon!
14 Ahogy az ajtó forog a sarkán, úgy forog a lusta is az ágyában.
15 Még ha kezét a tálba nyújtotta is a rest, arra már lusta, hogy a szájához emelje.
16 Bölcsebb a rest a maga szemében, mint hét olyan, aki okos feleletet ad.
17 Kóbor ebet ragad fülön, aki fölháborodik olyan civódáson, amely nem rá tartozik.
18 Mint a balga, aki tüzes és halálos nyilakat lövöldöz,
19 olyan az, aki megcsalja felebarátját, és azt mondja: Csak tréfáltam!
20 Ha elfogy a fa, kialszik a tűz; ha nincs pletykálkodó, megszűnik a viszály.
21 Mint parázsra a szén és tűzre a fa, olyan a kötekedő ember a viszály szítására.
22 A pletykálkodó szavai ínyenc falatok, és bejutnak az ember bensőjébe.
23 Mint az ezüst salakjával bevont agyagedény, olyanok a tüzes ajkak a gonosz szívén.
24 Beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölködő, holott szívében álnokságot gondol.
25 Ha kedvesen szól, ne bízzál benne, mert hét utálatosság van a szívében!
26 Elfedezhető a gyűlölete csalással, de nyilvánvalóvá lesz a gonoszsága a gyülekezetben.
27 Aki másnak vermet ás, maga esik bele; és aki fölhengeríti a követ, arra gurul az vissza.
28 A hazug nyelvű gyűlöli az általa megrontott embert, és a hízelgő száj romlást hoz.