1A bor csúfolódóvá tesz, a részegítő ital pedig hangoskodóvá, és nem bölcs, aki tántorog tőle.
2Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a király haragja; aki őt haragra ingerli, saját élete ellen vét.
3Tisztességére válik az embernek, ha távol tartja magát a versengéstől, de aki bolond, az belekeveredik.
4A hideg miatt nem szánt a rest; de ha majd aratni akar, nem lesz mit.
5Mély víz az ember szívének szándéka, de a bölcs ember kimeregeti azt.
6Sok ember mondja magáról, hogy ő jó, de megbízható embert ki találhat?
7Feddhetetlenül él az igaz ember, boldogok a fiai is, akik követik.
8Ha ítélőszékében ül a király, szemével minden gonoszt különválaszt.
9Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok a bűnömtől?
10A kétféle súly és a kétféle mérték: mindkettő egyformán utálatos az ÚR szemében.
11Cselekedeteiből ismerhető meg még a gyermek is, hogy tiszta-e, és hogy igaz-e cselekedete.
12A halló fület és a látó szemet egyaránt az ÚR teremtette.
13Ne szeresd az alvást, mert elszegényedsz; nyisd ki a szemed, és jóllakhatsz kenyérrel.
14Hitvány, hitvány! – mondja a vevő, de amikor elmegy, akkor már dicsekszik.
15Van sok arany és drágagyöngy, de a tudással teljes ajak a legértékesebb kincs.
16Vedd el a ruháját annak, aki az ismeretlenért kezességet vállal, végy zálogot tőle az idegenért.
17Élvezetes az embernek az álnokság kenyere, de végül kaviccsal telik meg a szája.
18Tanácskozás erősíti meg a terveket, bölcs vezetéssel folytass hadviselést.
19A pletykálkodó elárulja a titkot, tehát ne barátkozz a fecsegő szájúval!
20Aki apját vagy anyját átkozza, annak a legnagyobb sötétségben alszik ki lámpása.
21Amelyik örökséget ideje előtt siettetik, azon végül nem lesz áldás.
22Ne mondd: visszafizetem a rosszat! Várd az URat, és ő megszabadít téged!
23Utálatos az ÚR szemében a kétféle súly, és a hamis mérleg nem jó dolog.
24Az ÚR irányítja az ember járását; mit ért az ember a maga útjából?
25Meggondolatlanul odaszentelni valamit: csapda az ember számára, mert a fogadalomtétel után már hiába gondolja meg magát.
26A bölcs király szétszórja a gonoszokat, és kerékkel hajt át rajtuk.
27Az ember lelke az ÚR mécsese, amely megvizsgálja bensőjének minden rejtekét.
28A kegyelem és az igazság megőrzi a királyt, és irgalmassága által erősíti meg a székét.
29Az ifjak ékessége az erejük, az öregek dísze az ősz haj.
30A kék foltok és a sebek távolítják el a gonoszt és a belső részekig ható csapások.