1Azután így szólt az ÚR Mózeshez:
2Parancsold meg Izráel fiainak, hogy küldjenek ki a táborból minden leprást, minden magfolyóst és mindenkit, aki holttest miatt lett tisztátalanná.
3Küldjék ki, akár férfi, akár nő. A táboron kívülre küldjétek őket, hogy ne tegyék tisztátalanná a táborukat, ahol én közöttük lakom.
4Úgy is cselekedtek Izráel fiai, és kiküldték őket a táboron kívül. Úgy cselekedtek Izráel fiai, ahogy az ÚR meghagyta Mózesnek.
5Azután így szólt hozzá az ÚR:
6Mondd meg Izráel fiainak: Ha akár férfi, akár nő bármilyen bűnt követ el egy másik ember ellen, mellyel hűtlenné válik az ÚRhoz, az a lélek vétkessé lesz.
7Vallja meg azért bűnét, amelyet elkövetett, és fizesse meg a kárt, amelyet okozott teljes értékében, majd toldja meg annak ötödrészével, és adja annak, akinek kárt tett.
8Ha pedig nincs az embernek olyan rokona, akinek megfizethetné a kárt, a megtérített kár az ÚRé legyen a pap számára az engesztelésre való koson kívül, amellyel engesztelést végeznek érte.
9Izráel fiainak minden szent adományából minden felmutatott áldozat azé a papé legyen, akihez viszik.
10Mindenkinek a szent adománya az övé legyen. Amit pedig bárki a papnak ad, az a papé legyen.
11Azután így szólt az ÚR Mózeshez:
12Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nekik: Ha elhajol valakinek a felesége, és hűtlenné válik iránta,
13és valaki vele hál, és az férje előtt titokban marad, és titkolják, hogy ő megfertőztetett, bizonyság pedig nincs ellene, és a bűnön sem kapták rajta,
14de felgerjed benne a féltékenység lelke, és féltékenykedik a feleségére, mivelhogy az megfertőztetett, vagy felgerjed benne a féltékenység lelke, és féltékenykedik a feleségére, jóllehet az nem fertőztetett meg,
15akkor vigye a férfi a feleségét a paphoz, és vigye el vele együtt az érte való áldozatot: egy efa árpalisztnek a tizedrészét. De ne öntsön rá olajat, és ne tegyen rá tömjént, mert féltékenységi ételáldozat az, emlékeztető ételáldozat, amely hamisságra emlékeztet.
16A pap pedig állítsa az asszonyt az ÚR színe elé.
17Vegyen a pap egy cserépedénybe szent vizet, azután vegyen a hajlék talaján levő porból is, és tegye a vízbe.
18Állítsa a pap az asszonyt az ÚR színe elé, takarja ki a fejét, és tegye annak kezébe az emlékeztető ételáldozatot; féltékenységi ételáldozat az. A pap kezében pedig átokhozó keserű víz legyen.
19Eskesse meg őt a pap, és ezt mondja az asszonynak: „Ha nem hált veled senki, és ha nem hajoltál el tisztátalanságra férjed mellett, ne ártson neked ez az átokhozó keserű víz,
20csak akkor, ha elhajoltál a férjed mellől, és megfertőztetted magadat, és valaki veled hált a férjeden kívül.”
21Miután megeskette a pap az asszonyt az átokhozó esküvel, ezt mondja az asszonynak: „Tegyen az ÚR átok és eskü példájává néped között, szárítsa meg a medencédet az ÚR, és tegye dagadttá a méhedet.
22Menjen be ez a víz a belső részeidbe, hogy megdagadjon a méhed, és megszáradjon a medencéd.” Az asszony pedig mondja: „Ámen! Ámen!”
23Írja föl a pap ezeket az átkokat egy lapra, azután mossa be a keserű vízbe.
24Itassa meg az asszonnyal az átokhozó keserű vizet, hadd menjen belé, keserű fájdalmat okozva.
25Azután vegye el a pap az asszony kezéből a féltékenységi ételáldozatot, mutassa fel az ÚR színe előtt, és vigye az oltárhoz.
26Vegyen egy marokkal a pap az ételáldozatból emlékeztető áldozatul, égesse el az oltáron, és itassa meg az asszonnyal a vizet.
27Miután megitatta vele, akkor az történik, hogy ha csakugyan megfertőztette magát, és hűtlenné lett a férjéhez, bemegy az az átokhozó víz őbelé keserű fájdalmat okozva, megdagad a méhe, megszárad a medencéje, és az az asszony átkozott lesz népe között.
28Ha pedig nem fertőztette meg magát az asszony, hanem tiszta, akkor nem árt neki a víz, és termékeny lesz.
29Ez a féltékenység törvénye. Amikor elhajol az asszony a férje mellől, és megfertőzteti magát,
30vagy amikor valaki, akiben fölgerjed a féltékenység lelke annyira, hogy féltékenykedik a feleségére, és a feleségét az ÚR színe elé állítja, a pap e törvény szerint cselekedjék vele.
31A férfi ártatlan lesz a bűntől, az asszony pedig viseli az ő bűnének a terhét.