1Ez az a beszéd, amelyet az ÚR Jeremiás prófétának a filiszteusokról mondott, mielőtt a fáraó leverte Gázát.
2Azt mondja az ÚR: Íme, víz indul el északról, és olyan lesz, mint a megáradt folyó. Elárasztja az országot és benne mindent, a városokat és annak lakosait. Az emberek kiáltanak, jajgat a föld minden lakosa.
3Mert hangosan csattog ménjeinek patája, robognak harci szekerei, dübörögnek kerekei. Az apák nem gondolnak a fiakkal erejük ellankadása miatt,
4mert eljön az a nap, amely elpusztítja egész Filiszteát, kiirtja Tíruszt és Szidónt és segítőinek minden maradékát, mert lerontja az ÚR Filiszteát, a Kaftór-szigeten lakók maradékát.
5Kopasszá lesz Gáza, elnémul Askelón. Völgyüknek maradék népe, meddig vagdalod magadat?
6Jaj, ÚRnak szablyája, meddig nem nyugszol még? Rejtsd magadat hüvelyedbe, nyugodj meg, és maradj veszteg!
7Hogyan nyugodhatna meg, hiszen az ÚR parancsolt neki? Odarendelte azt Askelón és a tenger partja ellen.