1Cidkijjának, Júda királyának a kilencedik esztendejében, a tizedik hónapban fölvonult Nebukadneccar babilóni király és egész serege Jeruzsálem ellen, és megszállták.
2Cidkijjá tizenegyedik esztendejében, a negyedik hónapban, a hónap kilencedik napján törtek be a városba.
3Bevonultak a babilóni király fejedelmei mind, és leültek a középső kapuban: Nérgal-Szárecer, Szamgar-Nebú, Szár-Szekím udvarnagy; Nérgal-Szárecer főmágus és a babilóni király összes többi fejedelme.
4Amikor meglátta őket Cidkijjá, Júda királya és az összes harcos, megfutamodtak. Éjjel kimentek a városból a király kertje felé vivő úton, a két kőfal közötti kapun, és elvonultak a puszta irányába.
5De üldözőbe vette őket a káldeus sereg, és utolérték Cidkijját Jerikó pusztájában. Elfogták és Nebukadneccar babilóni királyhoz vitték Riblába, Hamát földjére, hogy ítéletet tartson fölötte.
6A babilóni király pedig megölette Cidkijjá fiait Riblában az ő szeme láttára, és megölette a babilóni király Júda minden nemesét is.
7Cidkijját megvakíttatta és vasra verette, hogy Babilónba vigye.
8A király palotáját pedig és a nép házait is fölgyújtották a káldeusok, és lerontották Jeruzsálem kőfalait.
9A városban maradt népet, a szökevényeket, akik hozzá szöktek, a nép többi részével együtt, akik még megmaradtak, fogságba vitte Nebuzaradán, a testőrök parancsnoka Babilónba.
10A nép szegényeit pedig, akiknek semmijük sem volt, Nebuzaradán testőrparancsnok ott hagyta Júda földjén, és szőlőket meg szántóföldeket adott nekik azon a napon.
11Jeremiásra nézve pedig ezt a parancsot adta Nebukadneccar király Nebuzaradánnak, a testőrök parancsnokának:
12Vedd őt magad mellé, viselj gondot rá, és semmi bajt ne okozz neki, hanem úgy cselekedj vele, amint ő akarja.
13Intézkedett tehát Nebuzaradán testőrparancsnok, Nebusazbán udvarnagy, Nérgal-Szárecer főmágus és a babilóni király több főembere.
14Elküldtek tehát, elhozatták Jeremiást a börtön udvarából és rábízták Gedaljára, Ahikám fiára, Sáfán unokájára, hogy vigye őt haza, és maradjon a nép között.
15Az ÚR pedig azt mondta Jeremiásnak, amikor ő még fogoly volt a börtön udvarában:
16Menj el, és ezt mondd a kúsita EbedMeleknek: Azt mondja a Seregek URa, Izráel Istene: Íme, én beteljesítem beszédeimet e város kárára és nem javára, és azon a napon mindez szemed előtt lesz.
17Téged azonban megszabadítalak azon a napon – ezt mondja az ÚR –, és nem adnak azoknak az embereknek a kezébe, akiktől félsz!
18Egészen biztos, hogy megszabadítalak téged, nem esel el fegyvertől, és lelkedet ajándékul kapod, mert bíztál bennem – ezt mondja az ÚR.