1Az ÚR ládája hét hónapig volt a filisz teusok földjén.
2Akkor hívatták a filiszteusok a papokat és jövendőmondókat, és megkérdezték: Mit tegyünk az ÚR ládájával? Mondjátok meg nekünk, hogyan juttassuk vissza a helyére?
3Ők pedig így feleltek: Ha elkülditek Izráel Istenének ládáját, ne küldjétek azt üresen, hanem jóvátételi ajándékot is küldjetek vele. Akkor meggyógyultok, és megtudjátok, miért nem távozik el a keze rólatok.
4Erre azt kérdezték: Micsoda jóvátételi ajándékot kell adnunk? Ők pedig így feleltek: A filiszteusok fejedelmeinek száma szerint öt fekély formájú aranyat és öt aranyegeret; mert ugyanaz a csapás sújt mindenkit a fejedelmeitekkel együtt.
5Csináljátok meg azért fekélyeitek és a földet pusztító egereitek képmását, és így adjatok dicsőséget Izráel Istenének, akkor talán nem nehezedik a keze úgy rátok és istenetekre és földetekre.
6Miért keményítenétek meg a szíveteket, ahogy Egyiptom és a fáraó megkeményítették a szívüket? Nem úgy volt-e, hogy amint megmutatta rajtuk a hatalmát, elbocsátotta őket, és elmehettek?
7Készítsetek azért egy új szekeret és két borjas tehenet, melyeken még nem volt járom; fogjátok be a szekérbe a teheneket, borjaikat pedig vigyétek el tőlük haza.
8Vegyétek az ÚR ládáját, és tegyétek a szekérre. Az aranyholmit pedig, melyeket jóvátételi ajándékul adtok, tegyétek egy ládikóba az oldalára, és bocsássátok el, hadd menjen!
9Azután figyeljetek: ha a saját határa felé vivő úton, Bétsemes felé tart, akkor ő szerezte nekünk ezt a nagy bajt. Ha pedig nem, akkor megtudjuk, hogy nem az ő keze sújtott minket, hanem csak véletlen volt az, ami velünk történt.
10Úgy cselekedtek tehát az emberek. Vettek két borjas tehenet, és befogták a szekérbe, borjaikat pedig bezárták otthon.
11Föltették az ÚR ládáját a szekérre és a ládikót az aranyegerekkel és fekélyeiknek képmásával.
12A tehenek pedig egyenesen a Bétsemes felé vivő úton mentek; csakis azon az egyetlen úton haladtak, folytonosan bőgve, és se jobbra, se balra nem tértek le. A filiszteusok fejedelmei pedig utánuk mentek Bétsemes határáig.
13A bétsemesbeliek éppen búzát arattak a völgyben. Föltekintettek, megpillantották a ládát, és örvendeztek, hogy látják.
14A szekér pedig eljutott a Bétsemesből való Jehósua mezejére, és ott megállt. Ott pedig volt egy nagy kő. És fölvagdosták a szekér fáját, és a teheneket feláldozták az ÚRnak egészen elégő áldozatul.
15Akkor a léviták levették az ÚR ládáját és a ládikót, amely mellette volt az aranyholmikkal, és a nagy kőre helyezték. A bétsemesi emberek pedig azon a napon egészen elégő áldozatot és véresáldozatot mutattak be az ÚRnak.
16Amikor látta ezt a filiszteusok öt fejedelme, visszatértek Ekrónba azon a napon.
17Az aranyfekélyek pedig, amelyeket a filiszteusok jóvátételi ajándékul hoztak az ÚRnak, ezek: egyet Asdódért, egyet Gázáért, egyet Askelónért, egyet Gátért, egyet Ekrónért.
18Aranyegér pedig annyi volt, amennyi a filiszteusok öt fejedelme alá tartozó város, a kerített városok a kerítetlen falvakkal együtt. És bizonyság erre mindmáig az a nagy kő, amely ott áll a bétsemesi Jehósua mezején, és amelyre az ÚR ládáját helyezték.
19És megvert az ÚR a bétsemesbeliek közül némelyeket, mivel beletekintettek az ÚR ládájába. Mégpedig ötvenezer-hetven embert. És a nép gyászolt, hogy az ÚR ilyen nagy csapással sújtotta őket.
20Azért ezt mondták a bétsemesiek: Ki állhat meg az ÚR előtt, e szent Isten színe előtt? És a láda kihez megy el mitőlünk?
21Akkor követeket küldtek Kirjat-Jeárim lakosaihoz ezzel az üzenettel: A filiszteusok visszaküldték az ÚR ládáját, jöjjetek, és vigyétek el magatokhoz!