Zephaniah 1
1 Szofoniáshoz, annak a Kúsinak a fiához, aki Gedaljának volt a fia, aki meg Amarjának, Hiszkija fiának volt a fia, a következő szózatot intézte az Úr Jozijának, Ámon fiának, Júda királyának napjaiban.
2 „Bizony elpusztítok én mindent a föld színéről — mondja az Úr. —
3 Elpusztítok embert, állatot, elpusztítom az ég madarait és a tenger halait; és romlás jön az istentelenekre, és kiirtom én az embert a föld színéről — mondja az Úr. —
4 És kinyújtom kezemet Júdára és Jeruzsálem minden lakójára, és kiirtom erről a helyről Baált maradéktalanul, szolgáinak nevével és papjaival együtt.
5 És azokat, akik a háztetőkön az ég seregét imádják, és azokat, akik imádják ugyan az Urat és rá esküsznek, de Melkomra is esküsznek,
6 és azokat, akik elfordultak az Úrtól, s akik nem keresik az Urat, sem nem törődnek vele.”
7 Hallgassatok el az Úr Isten színe előtt, mert közel van az Úr napja, mert áldozatot készített az Úr, és megszentelte meghívottjait!
8 „Ez történik majd akkor, az Úr áldozatának napján: megfenyítem majd a fejedelmeket, a királyfiakat és mindazokat, akik idegen ruhába öltöznek,
9 és megfenyítem azon a napon mindazokat, akik kihívó módon átlépik a küszöböt, s akik gonoszsággal és csalárdsággal töltik meg Uruknak, Istenüknek házát.
10 Azon a napon — mondja az Úr —, majd vészkiáltás hangzik a Halkapu felől, és jajveszékelés az Újváros felől, és nagy robaj a dombok felől.
11 Jajveszékeljetek csak, Mozsár lakói, mert elpusztult Kánaán egész népe, elvesztek mindazok, akik ezüstöt mértek.
12 Azon a napon majd lámpással átkutatom Jeruzsálemet, és meglátogatom a férfiakat, akik olyanok, mint a seprőjére ülepedett bor; s akik azt gondolják magukban: ‘Nem tesz az Úr jót, és nem tesz rosszat sem!’
13 Kincsük akkor majd prédára jut, házuk pusztaságra. Építsenek bár házakat, nem laknak majd bennük; ültessenek bár szőlőket, nem isszák majd borukat!”
14 Közel van az Úr nagy napja; közel bizony, hamarosan elérkezik! keserves hang hallatszik az Úr napján, szorong majd akkor a hős is.
15 Harag napja lesz az a nap, szorongatás és szükség napja, veszedelem és nyomorúság napja, sötétség és homály napja, felhő és vihar napja,
16 trombita és harsona napja a megerősített városok ellen és a magas bástyák ellen!
17 Szorongást bocsátok akkor majd az emberekre, és járásuk olyan lesz, mint a vakoké, mert vétkeztek az Úr ellen. Vérük kiömlik, mint a por, belük pedig, mint a szemét.
18 Sem ezüstjük, sem aranyuk nem szabadíthatja meg őket az Úr haragjának napján; bosszújának tüze megemészti az egész földet, bizony hamar véget vet a föld valamennyi lakosának.