1Majd megmutatta nekem Józsuét, a főpapot, amint az Úr angyala előtt állt; jobbján pedig a sátán állt, hogy vádat emeljen ellene.
2És az Úr angyala ezt mondta a sátánnak: ‘Csendet parancsol neked, sátán, bizony, csendet parancsol neked az Úr, aki kiválasztotta Jeruzsálemet. Vajon nem olyan-e az, mint a tűzből kiragadott üszök?’
3Józsue pedig szennyes ruhába öltözve állt az angyal színe előtt.
4Ekkor ez megszólalt és ezt mondta az előtte állóknak: ‘Vegyétek le róla a szennyes ruhát.’ Neki pedig mondta: ‘Íme, elvettem tőled gonoszságodat és új ruhába öltöztettelek.’
5És mondta: ‘Tegyetek tiszta süveget a fejére.’ Ekkor tiszta süveget tettek a fejére és felöltöztették őt, miközben az Úr angyala ott állt.
6Aztán az Úr angyala bizonyságot tett Józsuénak:
7‘Így szól a Seregek Ura: Ha útjaimon jársz és megtartod előírásaimat, akkor viszonzásul te kormányzod majd házamat, te őrized udvaraimat, és bejárást engedek neked azok közé, akik most itt állnak.
8Halljad, Józsue főpap, te és a társaid, akik előtted ülnek, mivel jelképes férfiak: íme, én elhozom szolgámat, a Sarjadékot.
9Íme, a kő, amit Józsue elé helyeztem: Egy kövön hét szem van; íme, én faragom ki faragványát — mondja a Seregek Ura —, és egyetlen egy napon eltörlöm én e föld gonoszságát.
10Azon a napon — mondja a Seregek Ura —, mindenki meghívja majd barátját szőlője és fügefája alá.’