1Ekkor egy erős hangot hallottam a templomból, amely így szólt a hét angyalhoz: „Menjetek, és öntsétek ki Isten haragjának hét csészéjét a földre!” (Szof 3,8)
2Elment az első, és kiöntötte csészéjét a földre, erre fájdalmas és igen veszélyes fekély támadt az embereken, akik a vadállat bélyegét viselték, és azokon, akik az ő képét imádták. (MTörv 28,35)
3És a második angyal is kiöntötte csészéjét a tengerbe, és az vérré változott, mint a halotté, és minden élőlény elpusztult a tengerben. (Kiv 7,17-18)
4És a harmadik is kiöntötte csészéjét a folyókba és a vízforrásokba, és azok vérré változtak. (Kiv 7,19)
5Hallottam a vizek angyalát, amint azt mondta: „Igazságos vagy, Uram, aki vagy, és aki voltál, szent, mert így ítéltél, (Zsolt 119,137; Kiv 3,14G)
6mivel szentek és próféták vérét ontották, vért adtál nekik inni. Valóban megérdemelték!” (Zsolt 79,3; Iz 49,26G)
7És hallottam, hogy így szólt az oltár felől: „Úgy van, Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid!” (Zsolt 19,10)
8És a negyedik angyal is kiöntötte csészéjét a napra, erre annak megadatott, hogy forrósággal gyötörje az embereket, és tűzzel.
9És az embereket égette a nagy forróság, s káromolták Isten nevét, akinek hatalma van e csapások fölött, s mégsem tértek meg, hogy őt megdicsőítsék.
10És az ötödik angyal is kiöntötte csészéjét a fenevad trónjára. Erre annak országa elsötétült, és nyelvüket harapdálták fájdalmukban. (Kiv 10,21-22)
11Káromolták az ég Istenét fájdalmaik és sebeik miatt; de nem tértek meg cselekedeteikből.
12És a hatodik angyal is kiöntötte csészéjét abba a nagy folyamba, az Eufráteszbe, s kiszáradt annak vize, hogy út készüljön a Napkeletről jövő királyoknak. (Ter 15,18; Jer 50,38)
13És láttam, hogy a sárkány szájából, a fenevad szájából és az álpróféta szájából három tisztátalan szellem jön ki, mintha békák lennének,
14mert démonok lelkei ezek, akik jeleket művelnek, és a föld összes királyaihoz mennek, hogy összegyűjtsék őket a harcra a mindenható Isten nagy napjára.
15— Íme, úgy jövök, mint a tolvaj! Boldog az, aki virraszt, és őrzi ruháját, hogy meztelenül ne járjon, és ne lássák a szégyenét!
16És egybegyűjti őket arra a helyre, amelyet héberül Harmageddónnak neveznek. —
17És a hetedik angyal is kiöntötte csészéjét a levegőbe, és harsány hang hallatszott a templomból, a tróntól: „Megtörtént!” (Iz 66,6)
18És villámlások, zúgás és mennydörgések támadtak, és akkora földrengés lett, amekkora még nem volt, amióta ember van a földön, olyan földrengés, olyan hatalmas! (Kiv 19,16;Dán 12,1)
19A nagy város három részre szakadt, a nemzetek városai leomlottak, és Isten megemlékezett a nagy Babilonról, hogy bosszúálló haragja borának kelyhét adja neki. (Dán 4,27;Iz 51,17)
20Eltűnt minden sziget, és a hegyek sem látszottak sehol.
21Hatalmas, mázsányi jégeső hullott le az égből az emberekre, s az emberek káromolták Istent a jégeső csapása miatt, mert az igen nagy volt. (Kiv 9,24)