1Salamontól.
2Isten, add át ítéletedet a királynak, igazságodat a király fiának, hogy igazságosan ítélje népedet, és méltányosan szegényeidet.
3Békét teremjenek a hegyek a népnek, és igazságot a halmok.
4Szolgáltasson igazságot a nép szegényeinek, nyújtson a szegények fiainak segítséget, s alázza meg az erőszakoskodót.
5Éljen, amíg a nap és a hold, nemzedékről nemzedékre.
6Úgy szálljon le, mint az eső a rétre, s mint ahogy az esőcsepp öntözi a földet.
7Virágozzék napjaiban az igazság és a béke teljessége, amíg a hold el nem múlik.
8Uralkodjék tengertől tengerig, A folyamtól a földkerekség széléig.
9Boruljanak le előtte a sivatag lakói s ellenségei nyalják a port.
10Tarzis királyai és a szigetek hordjanak adományokat, Arábia és Sába királyai ajándékokat hozzanak.
11A föld minden királya hódoljon előtte, s legyen minden nemzet a szolgája.
12Mert ő megszabadítja a szegényt, aki hozzá kiált, s a szűkölködőt, akin senki sem segít.
13Megkönyörül a szegényen és a nincstelenen és megszabadítja a szűkölködőket.
14Megmenti őket az elnyomástól és az erőszaktól, mert szemében drága az ő vérük.
15Éljen és legyen része Arábia aranyában, imádkoznak is majd érte mindenkor; áldják őt minden nap.
16Bőséggel legyen gabona a földön, s hullámozzék a hegyek tetején, mint a Libanon, olyan legyen termése; a város népe virágozzék mint a rét füve.
17Áldott legyen neve mindörökre, maradjon meg neve, amíg a nap ragyog; benne nyerjen áldást a föld minden nemzetsége, dicsérje őt minden nemzet!
18Áldott legyen az Úr Isten, Izrael Istene, egyedül ő művel csodákat.
19Áldott legyen az ő fölséges neve örökre, teljék be fölségével az egész világ! Ámen! Ámen!