Psalms 36
1 A karvezetőnek. Az Úr szolgájától, Dávidtól.
2 Elhatározza magában a gonosz, hogy vétkezik, szeme előtt nincs Isten félelme.
3 Színe előtt álnokul cselekszik, hadd tapasztalják gyűlöletes gonoszságát.
4 Gonoszság és csalárdság szájának beszéde, tudni sem akar arról, hogy a jót cselekedje.
5 Fekvőhelyén gonoszságon jár az esze, minden utat, amely nem jó, kipróbál, s nem gyűlöli a rosszat.
6 Uram, az égig ér kegyességed, a fellegekig hűséged.
7 Igazságosságod olyan, mint az Isten hegyei, ítéleteid hatalmas mélységek; fenntartasz, Uram, embert és állatot.
8 Istenem, milyen gazdag a te irgalmasságod! Az emberek fiai szárnyad oltalmába menekülnek.
9 Megrészegülnek házad dús javaitól, gyönyörűséged patakjával itatod őket.
10 Mert nálad van az élet forrása, és világosságod által látunk világosságot.
11 Terjeszd ki irgalmadat ismerőidre, igazságodat az igaz szívűekre.
12 A kevélység lába ne taposson, s meg ne ingasson a bűnös keze engem.
13 Íme elhullanak a gonosztevők, úgy megkergeted őket, hogy meg sem állhatnak.