1Zarándok-ének. Gyakran támadtak ellenem ifjúkorom óta, — vallja meg most Izrael, —
2gyakran támadtak ellenem ifjúkorom óta, mégsem bírtak velem!
3Hátamon szántottak mint szántóvetők, hosszú barázdákat hasítottak,
4de igazságos az Úr: nyakát szegte a bűnösöknek.
5Jöjjenek zavarba mind és szégyenüljenek meg, mindazok, akik gyűlölik Siont.
6Olyanok legyenek, mint a fű a háztetőn, amely elszárad, még mielőtt kitépik,
7amellyel az arató nem tölti meg kezét, sem ölét a marokszedő,
8amely miatt nem mondják az arra járók: „Az Úr áldása legyen rajtatok, megáldunk titeket az Úr nevében!”