1Zarándok-ének. Mikor az Úr megfordította Sion fogságának sorsát, olyan volt, mintha álmodnánk.
2Akkor szánk vígsággal telt meg, nyelvünk pedig ujjongással. Azt mondták akkor a nemzetek között: „Nagy dolgokat művelt velük az Úr!”
3Nagy dolgokat művelt velünk az Úr, azért örvendezünk.
4Fordíts fogságunkon, Uram, mint ahogy megfordítod délen a patakokat!
5Akik könnyek között vetnek, majd ujjongva aratnak.
6Csak mentek és sírtak, úgy vitték vetni vetőmagjukat; de ujjongva jönnek vissza majd, s úgy hozzák a kévéiket.