Psalms 116
1 ALLELUJA! Szeretem az Urat, mert meghallgatta könyörgésem szavát.
2 Mert felém fordította fülét azon a napon amelyen segítségül hívtam.
3 Körülvettek engem a halál gyötrelmei, rám találtak az alvilág veszedelmei. Szorongatásba és nyomorúságba jutottam,
4 de segítségül hívtam az Úr nevét: „Uram, szabadíts meg engem!”
5 Irgalmas az Úr és igaz, megkönyörül a mi Istenünk.
6 Megoltalmazza az Úr a kicsinyeket, megaláztatásomban megszabadított engem.
7 Térj vissza, lelkem, nyugalmadba, mert az Úr jót tett veled.
8 Megmentett engem a haláltól, szememet a könnyhullatástól, lábamat az elbukástól.
9 Az Úr kedvében járok az élők földjén.
10 Hittem, még ha így is szóltam: „Nagyon nagy megalázás ért!”
11 Elkeseredésemben azt mondtam: „Hazug minden ember!”
12 Mivel viszonozzam az Úrnak mindazt, amit velem cselekedett?
13 Fölemelem a szabadulás kelyhét, és segítségül hívom az Úr nevét.
14 Teljesítem az Úrnak tett fogadalmaimat egész népe előtt.
15 Az Úr szemében drága dolog, szentjeinek halála.
16 Én is, Uram, a te szolgád vagyok, szolgád vagyok és szolgálód fia. Széttörted bilincseimet:
17 a hála áldozatát mutatom be neked, és segítségül hívom az Úr nevét.
18 Teljesítem az Úrnak tett fogadalmaimat egész népe előtt
19 az Úr házának udvaraiban, tebenned, Jeruzsálem.