1Gonosz embereket ne nézz irigy szemmel, és ne kívánkozz közéjük,
2mert szívük erőszakot tervez, és ajkuk csalárdságot beszél.
3Bölcsesség által épül föl a ház, és értelem teszi szilárddá,
4tudás folytán telnek meg a kamrák mindenféle drága, gyönyörű holmival.
5A bölcs férfi erős, s a tudós férfi izmos és erőteljes.
6Mert megfontolva kell viselni a hadat, ott terem siker, ahol bőven van a tanács.
7Magas a bölcsesség a balgának, nem nyitja ki száját a kapuban.
8Aki azon töri fejét, hogy ártson, cselszövő az ő neve.
9A balga fondorlata bűnre irányul, a rágalmazó pedig utálat az embereknek.
10Ha bágyadt vagy, erőd a szükség napján szűkösen lesz.
11Mentsd meg azokat, akiket halálra visznek, el ne mulaszd megmenteni a vesztőhelyre támolygókat!
12Ha azt mondod: „Nem telik erőmből!” látja ezt az, aki a szíveket mérlegeli, s aki lelkedet szemmel tartja, tud mindenről, és mindenkinek tettei szerint megfizet.
13Egyél csak, fiam, mézet, mert jó az, lépes mézet, mert édes az torkodnak!
14Ilyen a bölcsesség tudása is lelkednek ha megtaláltad, reményed lesz a jövőben, és bizakodásod meg nem hiúsul.
15Ne leselkedjél és ne keress gonoszságot az igaznak hajlékában, és fel ne dúld nyugvóhelyét!
16Mert essen el bár hétszer az igaz, mégis felkel, a gonoszok ellenben elbuknak a bajban.
17Ne örülj ellenséged bukásán, és ne ujjongjon szíved az ő botlása fölött,
18hogy meg ne lássa az Úr és ne rosszalja, s el ne fordítsa tőle haragját!
19A bűnösök miatt ne lobbanj haragra, és ne izgulj a gonoszok miatt,
20mert a bűnösnek nincs a jövőben reménye, s a gonoszok mécsese elalszik.
21Féld, fiam, az Urat és a királyt és ne keveredj a lázítók közé,
22mert romlás éri őket hirtelen, és ki tudja, milyen veszedelem fenyeget miattuk!
23Ezek is bölcsek mondásai: Nem jó az ítéletben személyre tekinteni!
24Akik azt mondják a vétkesnek: „Neked van igazad!” azokat elátkozzák a népek, és utálják a nemzetek,
25de dicsérik azokat, akik megfenyítik őt, és áldás száll az ilyenekre.
26Csókot ad a szájra, aki helyénvaló beszéddel válaszol.
27Végezd munkádat a mezőn, és lásd el szorgosan a szántóföldet, hogy azután megépíthesd házadat.
28Ne illesd társadat alaptalan váddal, és senkit se hitegess ajkaddal!
29Ne mondd: „Ahogy velem cselekedett, én is úgy teszek vele, megfizetek tettei szerint mindenkinek!”
30Elmentem a rest ember szántója mellett, s az oktalan férfi szőlője alatt,
31és íme, az egészet ellepte a csalán, a színét felverte a tövis, és leomlott a kőkerítése!
32Amikor ezt láttam, észbe kaptam, okultam a példáján!
33Azt mondtam: „Alszol egy kissé, szenderegsz egy kevéssé, összeteszed egy kicsit a kezedet, és megpihensz.
34Akkor beállít hozzád az ínség, mint a csavargó, s a nélkülözés, mint a fegyveres férfi.”