Proverbs 20
1 Buja dolog a bor, és tombol a részegség, aki ezekben gyönyörködik, bölcs nem lesz.
2 A király fenyegetése olyan, mint az oroszlán bömbölése, önmaga ellen vét, aki őt felbőszíti.
3 Becsületére válik a férfinak, ha felhagy a viszállyal, bezzeg beleártja magát a veszekedésbe mindaz, aki balga!
4 A tunya a hideg miatt elhagyja a szántást, ezért nyáron koldul, de nem adnak neki!
5 Mint a mély víz, olyan a terv az ember szívében, de az okos ember kimeregeti azt.
6 Sok emberről állítják, hogy jószívű, de ki talál olyat, akiben meg lehet bízni?
7 Az igaz, aki tökéletességben jár, boldog gyermekeket hagy maga után.
8 A király, amikor ítélőszékén ül, tekintetével elszéleszt minden gonoszt.
9 Ki mondhatja: tiszta a szívem, tiszta vagyok a bűntől?
10 A kétféle súly és kétféle mérték: mindkettő utálatos Isten előtt.
11 A gyermeket meg lehet ismerni abból, hogy mit tesz-vesz, hogy tiszták s helyesek-e cselekedetei?
12 A halló fület, a látó szemet: mind a kettőt az Úr alkotta.
13 Ne szeresd az alvást, hogy a szegénység el ne nyomjon, tartsd nyitva szemedet, akkor jóllakhatsz kenyérrel!
14 „Silány! Silány!” — mondja minden vevő, s amikor elmegy, nagyra van vele.
15 Lehet valakinek aranya és drágaköve bőven, a legbecsesebb ékszer mégis csak az értelmes száj.
16 Csak vedd el a ruháját, mert kezese lett másnak, végy zálogot tőle idegenek miatt!
17 Édes az embernek a csalárdság kenyere, de azután szája betelik kaviccsal.
18 Tanácstól erősödnek a tervek, bölcs számítással kell viselni hadat!
19 Aki pletykával házal, elárulja a titkot, ezért ne barátkozz oktalan fecsegővel!
20 Aki átkozza atyját és anyját, annak mécsese a sötétség idején kialszik.
21 Az örökséget, amelyet eleinte siettetnek, nem áldják a végén.
22 Ne mondd: „Visszafizetem a gazságot!” Az Úrban bízzál, ő majd megsegít.
23 Utálja az Úr a kétféle súlyt, a hamis mérleg nem jó!
24 A férfi lépteit az Úr irányítja, hogy is érthetné meg az ember a saját útját?
25 Kelepce az embernek, ha valamit elsietve szentnek nyilvánít, s a fogadalom után gondolja meg a dolgot.
26 A bölcs király szétszórja a gonoszokat, és kereket gurít rájuk.
27 Az ember lelke az Úr fáklyája, amely bensőnk minden rejtekét kifürkészi.
28 A királyt szeretet és hűség oltalmazza, trónusát a kegyesség támogatja.
29 Az ifjak büszkesége az erejük, s a vének tisztessége az ősz haj.
30 Az ütés kék foltja megtisztítja a gonoszokat, és a verés a test belső részeit.