1Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, a testvérét, és fölvitte őket külön egy magas hegyre,
2és színében elváltozott előttük. Ragyogott az arca, mint a nap, a ruhái pedig fehérek lettek, mint a napsugár.
3És íme, megjelent nekik Mózes és Illés, s beszélgettek vele.
4Péter ekkor azt mondta Jézusnak: „Uram, jó nekünk itt lenni! Ha akarod, csinálok itt három sátrat, neked egyet, Mózesnek egyet és Illésnek egyet.”
5Még beszélt, amikor íme, fényes felhő árnyékolta be őket, s a felhőből egy hang szólt: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok”. (Iz 42,1; MTörv 18,15)
6Ennek hallatán a tanítványok arcra borultak és igen megijedtek.
7Jézus odament, megérintette őket és azt mondta: „Keljetek föl, és ne féljetek!”
8Amikor fölemelték a szemüket, senkit sem láttak, csak Jézust egymagát.
9Amint lejöttek a hegyről, Jézus megparancsolta nekik: „Senkinek se beszéljetek a látomásról, amíg az Emberfia a halálból föl nem támad.”
10Ezután a tanítványok megkérdezték tőle: „Miért mondják akkor az írástudók, hogy Illésnek előbb el kell jönnie?”
11Ő ezt felelte: „Illés valóban eljön, és helyreállít mindent, (Mal 3,23-24)
12De mondom nektek: Illés már eljött, s nem ismerték fel őt, hanem azt tették vele, amit csak akartak. Éppígy az Emberfia is szenvedni fog miattuk.”
13Akkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról beszélt nekik.
14Amikor visszaértek a tömeghez, odajött hozzá egy ember, térdre esett előtte
15és azt mondta: „Uram! Könyörülj a fiamon, mert holdkóros és nagyon szenved. Sokszor tűzbe esik, máskor meg vízbe.
16Odavittem őt a tanítványaidhoz, de nem tudták meggyógyítani.”
17Jézus ezt felelte: „Ó, hitetlen és romlott nemzedék! Meddig legyek még veletek? Meddig tűrjelek még titeket? Hozzátok őt ide hozzám!”
18Jézus ráparancsolt, az ördög kiment belőle, és a gyermek meggyógyult abban az órában.
19Ekkor a tanítványok külön odamentek Jézushoz és megkérdezték: „Mi miért nem tudtuk kiűzni?”
20Azt felelte nekik: „A kishitűségetek miatt. Mert bizony, mondom nektek: ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, és azt mondjátok ennek a hegynek, ‘menj innen oda’, elmegy, és semmi sem lesz lehetetlen nektek.”
21***
22Amikor Galileában összegyűltek, Jézus azt mondta nekik: „Az Emberfiát át fogják adni az emberek kezébe,
23megölik őt, de harmadnapon föl fog támadni.” Erre nagyon elszomorodtak.
24Amikor Kafarnaumba érkeztek, odamentek Péterhez azok, akik a két drachmát szedik, és azt mondták neki: „A ti Mesteretek nem fizeti meg a két drachmát?”
25Azt felelte: „De igen!” Amikor hazaért, Jézus már megelőzte őt és azt mondta neki: „Mit gondolsz, Simon, a föld királyai kiktől szednek vámot vagy adót: a fiaiktól, vagy az idegenektől?”
26Ő azt felelte: „Az idegenektől.” Jézus erre így szólt: „Akkor tehát a fiak mentesek.
27De hogy ne botránkoztassuk meg őket, menj a tengerhez, vesd ki a horgot, és fogd ki az elsőként kapó halat. Nyisd ki a száját, s találni fogsz benne egy sztatért. Fogd azt és add oda nekik értem és érted.”