1Bizonyos idő múltán azonban, amikor éppen a búzaaratás napjai közeledtek, elment Sámson, hogy meglátogassa feleségét, s vitt neki egy kecskegödölyét. De amikor szokása szerint be akart menni hálókamrájába, az asszony apja eltiltotta és azt mondta:
2„Azt hittem, hogy meggyűlölted, s azért odaadtam barátodnak. Van azonban neki egy nővére, aki fiatalabb és szebb nála, legyen az a feleséged helyette.”
3Azt mondta neki Sámson: „Ettől a naptól kezdve nem érhet engem vád a filiszteusok részéről, ha rosszat teszek nektek.”
4Azzal elment, összefogdosott háromszáz rókát, egymáshoz kötözte farkukat, csóvákat kötözött közéjük,
5azokat tűzzel meggyújtotta, aztán elengedte őket, hogy fussanak szét mindenfelé. Azok legott belementek a filiszteusok vetésébe és felgyújtották, úgyhogy elégett a már összehordott gabona is, a még szárban álló is, sőt a szőlőket és az olajfakerteket is megemésztette a láng.
6Azt mondták erre a filiszteusok: „Ki tette ezt?” Azt mondták nekik: „Sámson, a tamnátai ember veje cselekedte, mert az elvette feleségét, s máshoz adta.” Felmentek erre a filiszteusok, s elégették az asszonyt is, az apját is.
7Azt mondta nekik Sámson: „Ámbár ezt cselekedtétek, mégsem nyugszom mindaddig, amíg még egyszer bosszút nem állok rajtatok.”
8Meg is verte őket akkora veréssel, hogy rémületükben lábukat a hasuk alá húzták. Aztán lement, és Etám sziklabarlangjában telepedett meg.
9Erre felvonultak a filiszteusok Júda földjére és tábort ütöttek azon a helyen, amelyet később Lechinek, azaz Állkapocsnak neveztek, s ott felállt a seregük.
10Azt mondták ekkor nekik a Júda törzséből valók: „Miért jöttetek fel ellenünk?” Azok ezt felelték: „Azért jöttünk fel, hogy megkötözzük Sámsont, s visszafizessük neki, amit velünk művelt.”
11Erre lement háromezer férfi Júdából Etám sziklabarlangjához, s azt mondták Sámsonnak: „Nem tudod, hogy a filiszteusok uralkodnak rajtunk? Miért művelted ezt?” Ő így felelt nekik: „Ahogy ők tettek velem, úgy tettem velük.”
12Erre ők így szóltak: „Azért jöttünk, hogy megkötözzünk, s a filiszteusok kezébe adjunk.” Azt mondta nekik Sámson: „Esküdjetek meg, s ígérjétek meg nekem, hogy nem öltök meg engem.”
13Azok azt mondták: „Nem ölünk meg, csak megkötözünk és kiszolgáltatunk.” Meg is kötözték két új kötéllel, s felhozták Etám sziklájából.
14Amikor azonban ő az Állkapocs-helyére érkezett, s a filiszteusok ujjongva eléje jöttek, megszállta az Úr lelke, s úgy lemállottak s lefoszlottak róla a kötelek, amelyekkel megkötözték, mint ahogy szét szokott foszlani a len, amikor tűz éri.
15Talált aztán egy ott heverő szamár állkapcsot, s azt felkapta és megölt vele ezer férfit.
16Erre így szólt: „Szamár állkapcsával, szamárcsikó állcsontjával Őket íme, eltöröltem, ezer embert leütöttem.”
17Amikor aztán befejezte ezt az éneket, elhajította kezéből az állcsontot, s elnevezte azt a helyet Rámát-Lechinek, ami annyit jelent, mint Állkapocs-magaslat.
18Mivel igen megszomjazott, felkiáltott az Úrhoz és azt mondta: „Te adtad szolgád kezébe ezt a nagy győzelmet és diadalt: s íme, szomjan kell halnom, s a körülmetéletlenek kezébe jutnom.”
19Erre az Úr megnyitotta a Zápfogat a Szamár-állkapcsában, s víz fakadt belőle. Amint ő ebből ivott, felüdült, s visszanyerte erejét. Ezért nevezik azt a helyet az Állkapocs mellől felkiáltó forrásának mind a mai napig.
20Húsz esztendeig bíráskodott Izraelen a filiszteusok idejében.