1Izrael fiai azonban ismét azt cselekedték, ami gonosz az Úr színe előtt, s azért ő a filiszteusok kezébe adta őket negyven esztendőre.
2Volt azonban egy córai, Dán-nemzetségbeli ember, név szerint Mánue. Felesége meddő volt,
3de az Úr angyala megjelent neki és így szólt hozzá: „Te meddő vagy, és nincs gyermeked; de foganni fogsz és fiút szülsz.
4Óvakodj tehát attól, hogy bort és szeszes italt igyál, vagy valami tisztátalant egyél.
5Ha fogantál és megszülted a fiút, borotva ne érintse fejét, mert Isten nazírja lesz gyermekségétől és anyja méhétől. Ő kezdi majd megszabadítani Izraelt a filiszteusok kezéből.”
6Erre az asszony elment férjéhez, s azt mondta neki: „Isten egyik embere jött hozzám, de külseje olyan volt, mint egy angyalé: igen félelmetes. Amikor megkérdeztem, kicsoda, honnan jön és mi a neve, nem akarta megmondani nekem,
7hanem ezt felelte: ‘Íme, foganni fogsz és fiút szülsz: óvakodj attól, hogy bort és szeszes italt igyál, s valami tisztátalant egyél, mert a gyermek Isten nazírja lesz gyermekségétől fogva, anyja méhétől egészen halála napjáig.’”
8Erre Mánue az Úrhoz fohászkodott és azt mondta: „Kérlek, Uram, jöjjön el ismét Istennek az az embere, akit küldtél, s tanítson meg minket, mit kell cselekednünk a születendő gyermekkel.”
9Az Úr meg is hallgatta a könyörgő Mánuét. Isten angyala ismét megjelent feleségének, amikor éppen a mezőn üldögélt, de Mánue, a férje nem volt vele. Amikor meglátta az angyalt,
10gyorsan férjéhez szaladt, s hírül vitte neki, ezekkel a szavakkal: „Íme, megjelent nekem az a férfi, akit a múltkor láttam.”
11Erre az felkelt, követte a feleségét, s amikor odaért a férfihez, megkérdezte tőle: „Te vagy az, aki az asszonnyal beszéltél?” Az így felelt: „Én.”
12Mánue erre azt mondta neki: „Ha majd beteljesedik a beszéded, mit akarsz, mit cselekedjen a gyermek, s mitől kell majd tartózkodnia?”
13Azt mondta erre az Úr angyala Mánuénak: „Mindattól, amit feleségednek mondtam, tartózkodjék:
14semmit se egyen, ami szőlőtőn terem, bort és részegítő italt ne igyon, semmi tisztátalant se egyen, s mindazt, amit parancsoltam neki, teljesítse, s tartsa meg.”
15Azt mondta erre Mánue az Úr angyalának: „Kérlek, engedj kérésemnek: hadd készítsünk neked egy kecskegödölyét.”
16Az angyal azt felelte neki: „Ha kényszerítesz, sem eszem ételedből: de ha egészen elégő áldozatot akarsz készíteni, ám mutasd be az Úrnak.” Mánue ugyanis nem tudta, hogy az Úr angyala az.
17Meg is kérdezte tőle: „Mi a neved, hogy ha majd teljesedik beszéded, megtisztelhessünk?”
18Ő azonban azt felelte neki: „Miért kérdezed nevemet? Csodálatos az!”
19Erre Mánue elhozta a kecskegödölyét és a hozzá tartozó ételáldozatot, rátette a sziklára, és bemutatta az Úrnak. Ekkor az Úr csodálatos dolgot cselekedett Mánue és felesége szeme láttára.
20Amikor ugyanis az oltárról a láng felcsapott az égnek, az Úr angyala is felszállt a lángban. Amikor ezt Mánue és felesége látták, arcukkal a földre borultak,
21de az Úr angyala többé nem jelent meg nekik. Ekkor Mánue legott megértette, hogy az az Úr angyala volt
22és azt mondta feleségének: „Meg kell halnunk, mert láttuk Istent!”
23Az asszony azt felelte neki: „Ha az Úr meg akarna ölni minket, akkor nem fogadott volna el egészen elégő áldozatot és ételáldozatot kezünkből, nem mutatta volna nekünk mindezeket, s nem mondta volna meg a jövendőt.”
24Meg is szülte a fiút és elnevezte Sámsonnak. Aztán a gyermek felnövekedett, s az Úr megáldotta,
25és Dán táborában, Córa és Estaol között kezdett vele lenni az Úr lelke.