Jonah 2
1 Erre az Úr egy nagy halat rendelt oda, hogy elnyelje Jónást; és Jónás a hal gyomrában volt három nap és három éjjel.
2 Imádkozott ekkor Jónás az Úrhoz, Istenéhez a hal gyomrából,
3 s így szólt: „Szorongatásomból az Úrhoz kiáltottam, és ő meghallgatott engem; az alvilág gyomrából kiáltottam, és Te meghallgattad szavamat.
4 Belevetettél a mélységbe, a tenger közepébe, és az ár körülvett engem. Valamennyi örvényed és hullámod összecsapott felettem.
5 Azt mondtam: ‘Elvetettél szemed elől! Bárcsak látnám ismét szent templomodat!’
6 Körülvettek engem a vizek egészen a torkomig, bekerített engem a mélység. Fejemet elborította a hínár,
7 lesüllyedtem a hegyek alapjáig. Örökre összecsukódtak felettem a föld zárai, de te kihúztad a gödörből életemet, Uram, én Istenem!
8 Mikor gyötrődött bennem a lélek, az Úrra gondoltam, és imádságom eljutott hozzád, szent templomodba.
9 Akik a hiábavaló semmiségekhez, bálványokhoz ragaszkodnak, elveszítik boldogságukat.
10 Én azonban hangos hálaadással áldozom majd neked, és megadom, amit fogadtam; az Úrtól jön a szabadulás.”
11 Ekkor az Úr parancsára a hal kihányta Jónást a szárazra.