1Így szól az Úr: „Tartsátok meg a jogot, és cselekedjetek igazságot, mert hamarosan eljön szabadításom, és feltárul igazságom!”
2Boldog az az ember, aki ezt teszi, és az ember fia, aki ehhez ragaszkodik: vigyáz, hogy a szombatot meg ne szentségtelenítse, és vigyáz, hogy keze ne tegyen semmi rosszat.
3Ne mondja az idegen fia, aki az Úrhoz csatlakozik: „Bizony, elkülönít az Úr engem népétől!” És ne mondja a herélt: „Íme, én kiszáradt fa vagyok!”
4Mert így szól az Úr: „A herélteknek, akik megtartják szombatjaimat, azt választják, amiben kedvemet találom, és ragaszkodnak szövetségemhez,
5azoknak házamban és falaim között emléket és nevet adok, mely többet ér fiaknál és leányoknál; örök nevet adok nekik, amely nem vész el.
6Az idegenek fiai pedig, akik az Úrhoz csatlakoznak, hogy szolgáljanak neki, szeressék az Úr nevét, és az ő szolgái legyenek; mindazt, aki vigyáz, hogy a szombatot meg ne szentségtelenítse, és ragaszkodik szövetségemhez,
7elvezetem szent hegyemre, és megörvendeztetem imádságom házában; égő- és véresáldozataik kedvesek lesznek oltáromon; mert házamat imádság házának hívják majd, minden nép számára.”
8Így szól az Úristen, aki összegyűjti Izrael száműzöttjeit: „Még gyűjtök hozzá, azokhoz, akik összegyűltek neki.”
9Mező vadjai mind, jöjjetek enni, ti, erdő minden vadja!
10Őrei vakok, mindnyájan tudatlanok; mindnyájan néma kutyák, nem tudnak ugatni. Álmodozva fekszenek, szeretnek aludni.
11A mohó kutyák nem tudnak jóllakni, és maguk a pásztorok sem tudnak figyelni; mindnyájan a maguk útjára tértek, mindenki a maga nyereségéhez, vég nélkül.
12„Jöjjetek, hadd hozzak bort, igyuk részegre magunkat! Legyen olyan a holnap is, mint ez a nap, sőt, még sokkal nagyszerűbb!”