1Azon a napon majd meglátogatja az Úr kemény, nagy és erős kardjával a Leviatánt, a gyors kígyót, a Leviatánt, a tekergő kígyót, és megöli a tengeri sárkányt.
2Azon a napon szép szőlőskert lesz, énekeljetek róla!
3Én, az Úr, vagyok őrzője, szüntelenül öntözöm; nehogy baj érje, éjjel-nappal őrzöm.
4Harag nincs bennem: miért adna nekem valaki tövist és tüskét? Harcba szállok vele, s mindjárt fel is gyújtom:
5vagy ragadja meg oltalmamat, kössön békét velem, békét kössön velem!
6A jövőben gyökeret ver Jákob, virágzik és kihajt Izrael, s betöltik a földkerekség színét terméssel.
7Vajon megverte Izraelt úgy, mint azt, aki őt verte? Vagy gyilkolta-e őt úgy, mint azokat, akik őt gyilkolták?
8Elűzte, elvetette őt, s perelt vele; elsodorta őt erős szelével a keleti szél napján.
9Azáltal nyer bocsánatot Jákob bűne, és vétke eltávolításának az a teljes gyümölcse, ha olyanná tesz minden kőoltárt, mint az összezúzott mészkő, és nem maradnak fenn a szent fák és oszlopok.
10Mert a megerősített város magára marad, elhagyott és magányos hely lesz, mint a sivatag; borjú legel rajta, ott heverészik, s lerágja bokrait.
11A szárazságban gallyai összetörnek, asszonyok jönnek, és elégetik. Nem értelmes nép ez, ezért nem irgalmaz neki Alkotója, és aki formálta, nem kegyelmez neki.
12Ez történik majd azon a napon: kicsépeli az Úr a kalászokat a Folyamtól Egyiptom patakjáig, és titeket összeszednek egyenként, Izrael fiai.
13Ez történik majd azon a napon: megfújják a nagy harsonát, és visszajönnek, akik elvesztek Asszíria földjén, s akik száműzöttek voltak Egyiptom földjén, és leborulnak az Úr előtt a szent hegyen, Jeruzsálemben.