1„Halljátok az Úr szavát, Izrael fiai, mert perbe száll az Úr az ország lakóival, mivel nincs hűség, nincs irgalom, nincsen Isten ismerete az országban!
2Özönnel van az átok és hazugság, gyilkosság, lopás és házasságtörés, és vérontás vérontást ér.
3Ezért ölt majd gyászt az ország, és veszíti el erejét minden lakója a mező vadjaival, az ég madaraival, sőt még a tenger halai is elemésztődnek.
4Valóban, ne pereljen senki se, ne vádoljon senki se! De én vádollak téged, te pap,
5el fogsz bukni nappal, és veled együtt elbukik a próféta is éjjel, sőt elhallgattatom anyádat is!
6Elpusztul az én népem, mert nincsen benne (Isten-)ismeret. Mivel te elvetetted ezt az ismeretet, eltaszítlak, hogy ne szolgálj nekem a papságban; és mivel te megfeledkeztél Istened törvényéről, én is megfeledkezem fiaidról.
7Ahányan csak voltak, mind vétkeztek ellenem; dicsőségüket gyalázatra változtatom.
8Népem bűneiből élősködnek, és gonoszságaikra áhítozik a lelkük.
9Ám úgy jár majd a pap is, mint a nép: számon kérem tőle útjait, és megfizetek neki tetteiért.
10Esznek majd, de jól nem laknak; paráználkodnak, de gyermekük nem lesz, mert elhagyták az Urat, s nem figyeltek rá.
11Paráznaság, bor és részegség elveszik az észt.
12Fadarabját kérdezi meg népem, és botja ad neki felvilágosítást; mert a paráznaság szelleme megcsalta őket, és parázna módjára elpártoltak Istenüktől.
13A hegyek tetején áldoznak, s a halmokon gyújtanak jó illatot tölgy-, nyár- és terebintfa alatt, hisz árnyéka oly kellemes! Ezért paráználkodnak leányaitok, és lesznek jegyeseitek házasságtörők.
14Mégsem büntetem meg leányaitokat, hogy paráználkodnak, és jegyeseiteket, hogy házasságot törnek, mert a férfiak maguk is paráznákkal érintkeznek, és kéjnőkkel mutatnak be áldozatokat. Lám, az esztelen nép vesztébe rohan!
15Ha te paráználkodsz is, Izrael, legalább Júda ne vétkezzék! Ne menjetek el Gilgálba, ne menjetek föl Bétávenbe, és ne esküdjetek az ‘Úr életére!’
16Mert mint szilaj tehén, letért az útról Izrael; hogyan legeltesse hát tágas mezőn őket az Úr, mint a bárányt?
17Bálványok részese lett Efraim: hagyd magára őt!
18Elfajultan lakmároznak, folyvást paráználkodnak; mindenestül ragaszkodnak a szemérmetlenség szégyenéhez.
19Szárnyaihoz köti majd őket a szélvész, és szégyenbe jutnak áldozataik miatt!