Genesis 40
1 Miután ezek így végbementek, történt, hogy az egyiptomi király pohárnoka és a sütőmestere vétkeztek uruk ellen.
2 A fáraó ekkor megharagudott a két eunuchra, akik a pohárnokok és a sütőmesterek vezetői voltak,
3 és a testőrök kapitányának tömlöcébe vettette őket, oda, ahol József is fogságban volt.
4 A főfoglár pedig Józsefre bízta őket, ő pedig ellátta őket. Hosszú ideig fogságban voltak.
5 Egyszer azután egyazon éjjel álmot láttak mind a ketten, mindegyikük önmagára vonatkozó jelentéssel.
6 Amikor reggel József bement hozzájuk, és látta, hogy szomorúak,
7 megkérdezte őket: „Miért szomorúbb ma az arcotok a szokottnál?”
8 Azok azt felelték: „Álmot láttunk, de nincs, aki megfejtse nekünk.” József erre azt mondta nekik: „Nem Istené az álomfejtés? Mondjátok csak el nekem, mit láttatok!”
9 Elsőként a főpohárnok beszélte el álmát: „Azt láttam, hogy egy szőlőtő volt előttem,
10 amelyen három vessző volt. Lassanként kihajtott, aztán elvirágzott és fürtöket érlelt.
11 Nekem pedig kezemben volt a fáraó pohara. Fogtam a fürtöket, belefacsartam a pohárba, amelyet tartottam, és odanyújtottam a poharat a fáraónak.”
12 József azt felelte: „Az álom megfejtése ez: a három szőlővessző még három nap;
13 azután felemeli fejedet a fáraó, és visszahelyez előbbi hivatalodba, hogy adogasd neki a poharat, tiszted szerint, amint azelőtt szoktad.
14 De eszedbe jussak ám, ha jól megy majd sorod, és cselekedj irgalmasságot velem! Beszéld rá a fáraót, hogy vitessen ki engem ebből a tömlöcből,
15 mert úgy loptak el engem a héberek földjéről, és itt is ártatlanul vetettek ebbe a verembe.”
16 Amikor a fősütőmester látta, hogy milyen jól megfejtette az álmot, így szólt: „Én is álmot láttam: három lisztes kosár volt a fejemen.
17 A legfelső kosárban vittem a fáraó összes ételét, amelyek sütőmesterséggel készültek, de a madarak kiették belőle.”
18 József azt felelte: „Az álom megfejtése ez: a három kosár még három nap,
19 azután a fáraó fejedet véteti és bitófára akasztat, és a húsodat madarak tépik le.”
20 Harmadnapra a fáraó születésnapja volt, és nagy lakomát rendezett szolgáinak. Lakoma közben eszébe jutott a főpohárnok és a fősütőmester.
21 Az egyiket visszaállította a helyére, hogy adogassa neki a poharat,
22 a másikat pedig bitófára akasztatta, amint József megmondta nekik.
23 Ám a főpohárnok nem emlékezett meg Józsefről, mert megfeledkezett álmának megfejtőjéről.