1Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:
2„Emberfia, fordítsd arcodat Góg ellen, Magóg földje ellen, Mesek és Tubál első fejedelme ellen. Jövendölj ellene
3és mondd neki: Így szól az Úr Isten: Íme, Góg, én ellened fordulok, Mosok és Tubál első fejedelme ellen.
4Körbe kergetlek és zablát teszek álladra; kivezetlek téged és egész hadseregedet, a lovakat és minden páncélba öltözött lovast, a nagy sokaságot, akik lándzsát, pajzsot és kardot ragadnak.
5Perzsák, etiópok és líbiaiak vannak velük, akik mind pajzsot és sisakot viselnek;
6Gómer és minden csapata, Togorma háza, a legtávolabbi észak és egész hadereje, számos nép van veled.
7Készülj fel, szereld fel magadat és egész sokaságodat, amely hozzád gyülekezett, és légy a parancsnokuk.
8Sok nap múlva elér téged a büntetés, az esztendők végén olyan ország ellen vonulsz, amely rendbejött a kard csapása után, amelyet összegyűjtöttem számos nép közül: Izrael hegyeire, amelyek hosszú időre pusztasággá lettek. Kivezettem őket a népek közül, és mindnyájan biztonságban laknak ott.
9Te felvonulsz és jössz, mint a förgeteg és mint a felhő, hogy elborítsd az országot, te és minden csapatod, a számos nép, amely veled van.
10Így szól az Úr Isten: Azon a napon gondolatok támadnak szívedben, és igen gonosz tervet eszelsz majd ki.
11Így szólsz: ‘Felvonulok az ország ellen, amelynek nincsen fala; azokra török, akik nyugton és biztonságban laknak; egyetlen fal nélkül laknak, záraik és kapuik nincsenek’ —,
12hogy zsákmányolj és prédát ejts, hogy azokra vesd kezedet, akiket elpusztítottak, de én helyreállítottam, arra a népre, amelyet összegyűjtöttem a nemzetek közül, amely birtokába kezdte venni és lakni kezdte a földnek köldökét.
13Sába, Dedán és Tarzis kereskedői és összes oroszlánjai így szólnak majd hozzád: „Vajon azért jössz-e, hogy zsákmányt szerezz? Íme, azért gyűjtötted egybe tömegeidet, hogy prédát rabolj, hogy elvidd az ezüstöt és az aranyat, hogy elhurcold a felszerelést és a vagyont, és mérhetetlen zsákmányt rabolj.”
14Ezért jövendölj, emberfia, és mondd Gógnak: Így szól az Úr Isten: Ugye, azon a napon, amelyen az én népem, Izrael, biztonságban lakik, felkerekedsz majd,
15és eljössz a helyedről, a legtávolabbi északról, te és veled a sok nép, mindnyájan lovasok: nagy tömeg és hatalmas hadsereg.
16Népem, Izrael ellen vonulsz, miként a felhő, hogy elborítsd az országot. Napjaid végén történik ez veled, és országom ellen vezetlek, hogy a nemzetek megismerjenek engem, amikor majd megmutatom rajtad szentségemet az ő szemük láttára, ó Góg!
17Így szól az Úr Isten: Hiszen te vagy az, akiről a hajdankor napjaiban beszéltem szolgáim, Izrael prófétái által, akik azon idők napjaiban megjövendölték, hogy téged rájuk bocsátalak.
18S történni fog azon a napon, amely napon Góg majd eljön Izrael földjére, hogy ezt mondja az Úr Isten: Haragomban fel fog lobbanni bosszúságom,
19és féltékenységemben, haragom tüzében mondom majd: Valóban nagy földrengés lesz azon a napon Izrael földjén!
20Megremegnek színem előtt a tenger halai és az ég madarai, a mező vadjai és minden csúszómászó, amely a földön mozog, és minden ember, aki a föld színén van; a hegyek leomlanak, ledőlnek a várfalak, s minden fal a földre hull.
21Akkor ellene hívom minden hegyemen a kardot — mondja az Úr Isten —, mindenki kardja a társa ellen fordul majd.
22S perbe szállok ellene dögvésszel, vérontással, szakadó záporral és hatalmas jégesővel; tüzes és kénköves esőt bocsátok rá, a seregére és a számos népre, amely vele van.
23Akkor majd nagynak és szentnek mutatom magamat, és kinyilatkoztatom magamat számos nép szeme láttára; és megtudják, hogy én vagyok az Úr!