1Ámde ha majd rád jönnek mindezek a dolgok, az áldás vagy az átok, amelyet eléd adtam, s te szíved bánatában megindulsz azok között a nemzetek között, amelyek közé szétszór téged az Úr, a te Istened,
2s gyermekeiddel együtt teljes szívedből és teljes lelkedből visszatérsz hozzá és engedelmeskedsz parancsainak úgy, ahogy ma parancsolom neked:
3akkor az Úr, a te Istened visszahoz téged fogságodból, megkönyörül rajtad, s ismét egybegyűjt téged azok közül a népek közül, amelyek közé egykor szétszórt.
4Még ha az ég szélére vetett volna is téged, visszahoz onnan az Úr, a te Istened,
5s összeszed és bevisz arra a földre, amelyet atyáid birtokoltak, s birtokolni fogod azt, s megáld téged és még nagyobb számúvá tesz, mint atyáid voltak.
6Körülmetéli az Úr, a te Istened szívedet s utódod szívét, hogy szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből s teljes lelkedből, hogy élhess
7és ráfordítja ezeket az átkokat ellenségeidre és azokra, akik gyűlölnek és üldöznek téged.
8Te akkor majd ismét hallgatni fogsz az Úr, a te Istened szavára, s teljesíted ezeket a parancsokat, amelyeket ma meghagyok neked,
9s az Úr, a te Istened bőséget ad neked kezed minden munkájában, méhed magzatában, állataid ivadékában, földed termésében, s minden dologban, mert az Úr ismét örömét fogja lelni abban, hogy téged minden jóval ellásson, mint ahogy örömét lelte ebben atyáidnál,
10feltéve, hogy hallgatsz az Úr, a te Istened szavára, s megtartod parancsait és szertartásait, amelyek ebben a törvényben meg vannak írva, s teljes szívedből és teljes lelkedből visszatérsz az Úrhoz, a te Istenedhez.
11Ez a parancs, amelyet ma meghagyok neked, nem elérhetetlen számodra, és nincs messze tőled.
12Nincs az égben, hogy azt mondhatnád: ‘Ki szállhatna fel közülünk az égbe, ki hozhatná le azt nekünk, hogy hallhassuk és tetteinkkel követhessük?’
13Nincs a tengeren túl sem, hogy kifogásul azt mondhatnád: ‘Ki kelhetne át közülünk a tengeren, ki hozhatná el azt nekünk, hogy hallhassuk és megtehessük, amit Isten parancsol?’
14Egészen közel van hozzád a törvény: a szádban és a szívedben, hogy hozzá szabhasd tetteidet.
15Nézd, eléd tártam ma az életet és a jót, de a halált és a rosszat is.
16Szeresd tehát az Urat, a te Istenedet, járj az ő útjain, tartsd meg parancsait, szertartásait és rendeleteit, akkor élni fogsz. Megsokasít és megáld téged azon a földön, amelyet elfoglalni indulsz.
17Ha azonban elfordul szíved, és nem engedelmeskedsz, hanem megtévedsz, más isteneket imádsz és szolgálsz,
18akkor — íme, ma előre megmondom neked — elpusztulsz, és rövid ideig laksz azon a földön, amelynek elfoglalására átkelsz a Jordánon.
19Tanúul hívom ma az eget és a földet, hogy elétek tártam az életet és a halált, az áldást és az átkot! Válaszd az életet, hogy élj te is, és utódaid is!
20Szeresd az Urat, a te Istenedet, engedelmeskedj szavának, ragaszkodj hozzá — hisz tőle függ életed és napjaid hosszúsága —, hogy sokáig lakhass azon a földön, amely felől megesküdött az Úr a te atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy nekik adja.”