Amos 2
1 Ezt mondja az Úr: „Moábnak három, sőt négy gonosztette miatt nem fordítok el róla semmit sem: mert mésszé égette Edom királyának csontjait.
2 Tüzet bocsátok Moábra, hogy eméssze meg Káriót várait; és Moáb meghal harci zajban, harci lárma és trombita harsogása közben.
3 És elpusztítom közepéből a bírót, és vele együtt minden fejedelmét megölöm” — mondja az Úr.
4 Ezt mondja az Úr: „Júdának három, sőt négy gonosztette miatt nem fordítok el róla semmit sem: mert elvetették az Úr törvényét, és nem tartották meg parancsait, mivel tőrbe csalták őket bálványaik, melyek után atyáik jártak.
5 Tüzet bocsátok Júdára, hogy eméssze meg Jeruzsálem erődítményeit.”
6 Ezt mondja az Úr: „Izraelnek három, sőt négy gonosztette miatt nem fordítok el róla semmit sem: mert pénzért eladják az igazat, és egy pár saru miatt a szegényt.
7 Akik a föld porába sújtják a szegények fejét, és az alacsonysorsúak útját elfordítják. Fiú és apa egy leányhoz járnak, hogy meggyalázzák szent nevemet.
8 Zálogba vett ruhákon fekszenek minden oltár mellett, és elítéltek borát isszák Istenük házában.
9 Holott én irtottam ki színük előtt az amoritákat, akik oly magasak voltak, mint amilyen magasak a cédrusok, és olyan erősek, mint a tölgyek; és én mégis összetörtem fönn a gyümölcsüket, lenn a gyökerüket.
10 Én hoztalak fel titeket Egyiptom földjéről, és vezettelek a pusztában negyven éven keresztül, hogy elfoglaljátok az amoriták földjét.
11 Fiaitok közül prófétákat támasztottam, és ifjaitok közül nazírokat. Vajon nem így van-e, Izrael fiai? — mondja az Úr. —
12 De ti borral itattátok a nazírokat, és a prófétáknak azt parancsoltátok: ‘Ne prófétáljatok!’
13 Íme, én rátok nehezedem, ahogy a kévével rakott szekér a földre nehezedik;
14 és nem lesz menedéke a gyors futónak, s az erős nem ér el erejével semmit sem, s a vitéz sem menti meg életét.
15 Az íjas nem áll helyt, s a gyorslábú nem menekül meg, s a lovas nem menti meg életét.
16 És a hősök között a legbátrabb szívű is meztelenül fog megfutamodni azon a napon” — mondja az Úr.