1Abban az időben Hiszkija halálosan megbetegedett. Ekkor elment hozzá Izajás próféta, Ámosz fia és azt mondta neki: „Ezt üzeni az Úr Isten: Intézkedj házad felől, mert meghalsz s nem maradsz életben.
2Erre ő arccal a fal felé fordult s így imádkozott az Úrhoz:
3Könyörgök, Uram, emlékezzél meg, kérlek, arról, mint jártam előtted hűséggel s egész szívvel s hogy azt cselekedtem, ami kedves előtted.” Aztán keserves sírásra fakadt Hiszkija.
4Erre, mielőtt Izajás kiért volna a középső udvarból, az Úr ezt a szózatot intézte hozzá:
5„Eredj vissza s mondd Hiszkijának, népem fejedelmének: Ezt üzeni az Úr, atyád, Dávid Istene: Meghallgattam könyörgésedet s tekintetbe vettem könnyeidet: íme, meggyógyítalak s harmadnapra felmész az Úr templomába.
6Sőt megtoldom életedet tizenöt esztendővel s megszabadítalak téged és e várost az asszírok királyának kezétől s megoltalmazom ezt a várost önmagamért és szolgámért, Dávidért.”
7Ezután azt mondta Izajás: „Hozzatok egy csomó fügét.” Amikor hoztak s rátették kelevényére, meggyógyult.
8Előzőleg azt mondta Hiszkija Izajásnak: „Mi lesz a jele annak, hogy az Úr meggyógyít engem s hogy harmadnapra felmegyek az Úr templomába?”
9Izajás azt mondta neki: „Ez lesz a jele az Úr részéről annak, hogy az Úr teljesíti azt, amit szólt: Azt akarod-e, hogy az árnyék előremenjen tíz fokkal, vagy azt-e, hogy visszatérjen ugyanannyi fokkal?”
10Hiszkija erre azt mondta: „Könnyű az árnyéknak előremennie tíz fokkal! Nem azt akarom, hogy ez történjék, hanem azt, hogy térjen vissza tíz fokkal!”
11Erre Izajás próféta segítségül hívta az Urat s az visszatérítette az árnyékot Ácház napóráján, azokon a fokokon, amelyeken már lement, hátrafelé, tíz fokkal.
12Abban az időben Meródák-Baladán, Baladán fia, a babiloniak királya levelet és ajándékokat küldött Hiszkijának, mert hallotta, hogy Hiszkija beteg volt.
13Hiszkija megörült jöttüknek és megmutatta nekik az illatszerek házát, meg az aranyat és az ezüstöt, meg a különféle festékeket és keneteket, meg felszereléseinek házát s mindazt, amije csak volt kincsei között. Nem volt semmi sem házában és egész vagyonában, amit Hiszkija meg nem mutatott volna nekik.
14Elment erre Izajás próféta Hiszkija királyhoz és azt mondta neki: „Mit mondtak ezek az emberek s honnan jöttek hozzád?” Azt mondta neki Hiszkija: „Messze földről jöttek hozzám, Babilonból.”
15Erre ő azt mondta: „Mit láttak házadban?” Hiszkija azt mondta: „Mindent láttak, ami házamban van. Nincs semmi sem kincseim között, amit meg ne mutattam volna nekik.”
16Azt mondta erre Izajás Hiszkijának: „Halld az Úr szavát:
17Íme, eljön az idő, hogy elviszik mindazt, ami házadban van s amit atyáid mind e napig gyűjtöttek, Babilonba. Nem marad meg semmi sem, azt üzeni az Úr.
18Sőt fiaid közül is, akik tőled származnak s akiket te nemzesz, lesznek, akiket elvisznek s akik udvari tisztek lesznek Babilon királyának palotájában.”
19Azt mondta erre Hiszkija Izajásnak: „Jó az Úr szava, amelyet szóltál: uralkodjék napjaimban békesség és hűség!”
20Hiszkija egyéb dolgai pedig és egész vitézsége, meg hogy miként készíttette a tavat és a vízvezetéket s vitte be a városba a vizet, nemde meg vannak írva Júda királyainak krónikás könyvében?
21Amikor aztán Hiszkija aludni tért atyáihoz, fia, Manassze lett a király helyette.