1 Peter 2
1 Vessetek le hát minden gonoszságot, minden álnokságot és képmutatást, irigységet és minden rágalmazást,
2 és mint a most született kisdedek, hamisítatlan szellemi tej után vágyakozzatok, hogy általa növekedjetek az üdvösségre,
3 miután megízleltétek, milyen édes az Úr. (Zsolt 34,9)
4 Hozzá járultok, mint élő kőhöz, akit az emberek elvetettek ugyan, de Isten kiválasztott és megtisztelt. (Iz 28,16G)
5 Ti is, mint élő kövek, felépültök rajta lelki házzá, szent papsággá lelki áldozatok bemutatására, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus által.
6 Azért áll az Írásban: „Íme, kiválasztott, értékes szegletkövet teszek le Sionban; aki hisz benne, meg nem szégyenül”. (Iz 28,16G)
7 Ez nektek, hívőknek, tisztesség, a nem hívőknek pedig „ez az a kő, amelyet az építők elvetettek, és mégis szegletkővé lett”. (Zsolt 118,22)
8 Ezenkívül „a botlás kövévé és a botrány sziklájává” mindazoknak, akik megütköznek az igén, és nem hisznek benne, pedig erre rendelték őket. (Iz 8,14)
9 Ti pedig választott nép, királyi papság, szent nemzet, megváltott nép vagytok, hogy hirdessétek annak üdvözítő tetteit, aki a sötétségből meghívott titeket az ő csodálatos világosságára, (Kiv 19,5kG; Iz 43,20k)
10 akik egykor „nem nép” voltatok, most pedig Isten népe vagytok; akik számára azelőtt nem volt irgalom, most pedig irgalmat nyertetek. (Óz 1,6.9; 2,3)
11 Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és zarándokokat, tartózkodjatok a testi kívánságoktól, amelyek a lélek ellen harcolnak.
12 Tanúsítsatok jó magatartást a nemzetek között, hogy éppen abban, amiben mint gonosztevőket megrágalmaznak, a jócselekedetek láttán, dicsőítsék Istent a látogatás napján.
13 Engedelmesek legyetek minden emberi teremtménynek az Úrért, akár a királynak, mint legfelsőbbnek,
14 akár a helytartóknak, mint akiket ő a gonosztevők büntetésére, a jóknak pedig dicséretére küldött.
15 Mert az az Isten akarata, hogy jót cselekedve elnémítsátok az oktalan emberek tudatlanságát;
16 mint szabadok, és nem mint olyanok, akik a szabadságot a gonoszság palástjául használjátok, hanem mint Isten szolgái.
17 Mindenkit becsüljetek, a testvéri közösséget szeressétek, az Istent féljétek, a királyt tiszteljétek.
18 Szolgák, engedelmeskedjetek uraitoknak teljes félelemmel, ne csak a jóknak és szelídeknek, hanem a gonoszoknak is.
19 Mert kegyelem az, ha valaki Isten iránti lelkiismeretességből igazságtalanul szenvedve tűri a gyötrelmeket.
20 Hiszen miféle dicsőség az, ha vétkeztek, és azért viselitek el a pofonokat? De ha jót cselekedtetek, és békével tűrtök, ez kedves Isten előtt.
21 Hiszen erre vagytok hivatva, mert példát hagyva nektek, Krisztus is szenvedett értetek, hogy az ő nyomdokait kövessétek.
22 Ő, aki bűnt nem cselekedett, s álnokságot sem találtak szájában, (Iz 53,9)
23 aki, mikor szidalmazták, maga nem szidalmazott, mikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta magát az igazságos Bíróra;
24 aki a mi bűneinket maga hordozta testében a fán, hogy a bűnöknek meghalva igaz életet éljünk; az ő sebe által gyógyultatok meg.
25 Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok,, de most megtértetek lelketek pásztorához és felügyelőjéhez. (Iz 53,5k)