Romans 2
1 Ezért nem vagy védhető, óh ember, bárki vagy, aki ítélsz; mert amiben a másikat ítéled, önmagadat elítéled; mert ugyanazokat folytatod, te, aki ítélsz.
2 Tudjuk pedig, hogy az Isten ítélete van igazság szerint azokon, akik az ilyeneket folytatják.
3 Arra számítasz hát, óh ember, aki elítéled azokat, akik az ilyeneket folytatják, és emellett ugyanezeket teszed, hogy te kikerülöd az Isten ítéletét?
4 Vagy megveted az ő jóságának, várásának és tűrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Isten jósága téged megtérésre visz?
5 De a te keménységed és megtéretlen szíved szerint gyűjtesz önmagadnak haragot az Isten haragjának és igaz ítélete megjelenésének napjára,
6 aki megfizet mindenkinek az ő cselekedetei szerint:
7 azoknak, akik jó cselekvésben való kitartással dicsőséget, becsületet és romolhatatlanságot keresnek, örök élettel:
8 azoknak pedig, akik pártosok és nem engednek az igazságnak, hanem a hamisságnak engednek, búsulással és haraggal.
9 Nyomorúság és szükség minden emberi lélekre, aki elköveti a rosszat, mind zsidóra, először, mind hellénre,
10 de dicsőség, becsület és béke mindenkinek, aki a jót munkálja, mind zsidónak, először, mind hellénnek.
11 Mert nincs személyválogatás az Istennél.
12 Mert akik törvény nélkül vétkeztek, törvény nélkül is vesznek el; és akik törvény alatt vétkeztek, törvény által ítéltetnek el,
13 (mert nem azok igazak az Isten előtt, akik a törvényt hallgatják, hanem akik a törvényt cselekszik, azok igazulnak meg;
14 mert mikor a pogányok, akiknek törvényük nincs, természettől a törvény dolgait cselekszik, akkor ők, akiknek nincs törvényük, önmaguknak törvényük:
15 mint akik megmutatják, hogy a törvény teljesítése a szívükbe van írva, amiről egyetemben bizonyságot tesz az ő lelkiismeretük és az ő gondolataik, mikor kölcsönösen vádolják, vagy védik is egymást)
16 azon a napon, melyen megítéli az Isten az emberek titkait az én evangéliumom szerint a Jézus Krisztus által.
17 Íme te zsidónak neveztetel, és a törvényben nyugoszol meg, és Istenben dicsekedel,
18 és ismered akaratát, és megítéled, mik a fontosak, mert oktatást nyertél a törvényből,
19 és meg vagy győződve, hogy te vakok vezére vagy, a sötétségben levők világossága,
20 oktalanok nevelője, kiskorúak tanítója, mint akinek a törvényben birtokodban van az ismeret és igazság megtestesülése:
21 aki tehát mást tanítasz, magadat nem tanítod? Aki prédikálod, hogy ne lopj, lopsz?
22 Aki azt mondod, hogy ne légy házasságtörő, házasságtörő vagy? Aki irtózol a bálványoktól, templomfosztogató vagy?
23 Aki a törvénnyel dicsekszel, a törvény áthágásával gyalázod az Istent?
24 Mert az Isten neve miattatok káromoltatik a pogányok között, amint meg van írva.
25 Mert a körülmetélkedés ugyan használ, ha a törvényt cselekszed; de ha törvényszegő vagy, a te körülmetélkedésed körülmetéletlenséggé lett.
26 Ha tehát a körülmetéletlen a törvény igazságait megtartja, nem körülmetélkedésnek számíttatik-é az ő körülmetélkedetlensége?
27 És megítél az a természeti körülmetéletlenség, amely a törvényt teljesíti, téged, aki betű és körülmetélkedés mellett is törvényszegő vagy.
28 Mert nem az a zsidó, aki külsőképpen az, és nem az a körülmetélkedés, mely külsőképpen a testen van;
29 hanem a belsőképpen való zsidó az, és a szív körülmetélése az, lélekben, nem betűben; melynek dicsérete nem emberektől, hanem az Istentől van.