Revelation 19
1 Ezek után nagy hangot hallottam a mennyben, mint egy nagy sokaságét, mondván: Aleluja; az üdvösség, a dicsőség, a tisztelet és a hatalom az Úré, a mi Istenünké;
2 mert igazak és igazságosak az ő ítéletei; mert elítélte a nagy paráznát, aki megrontotta a földet az ő paráznaságával, és számonkérte az ő szolgáinak vérét annak kezéből.
3 És másodszor így szóltak: Aleluja, és annak füstje felszáll mindörökkön örökké.
4 És leborult a huszonnégy vén és négy élőlény, és imádta az Istent, aki a királyi székben ült, mondván: Ámen! Aleluja!
5 És egy hang jött ki a királyi székből, mondván: Dicsérjétek a mi Istenünket mindnyájan, ti ő szolgái, és akik félitek őt, kicsinyek és nagyok!
6 Erre hallottam mint nagy sokaság hangját, mint sok vizeknek hangját, mint erős mennydörgéseknek hangját, amint azt mondták: Aleluja! mert kezébe vette a királyságot az Úr, a mindenható Isten!
7 Örüljünk és örvendezzünk, és adjunk neki dicsőséget; mert eljött a bárány menyegzője, és az ő felesége elkészítette magát.
8 És adatott neki, hogy tiszta fehér gyolcsba öltözzék; a gyolcs ugyanis a szentek megigazulása.
9 És azt mondta nekem: írd: Boldogok, akik a bárány menyegzőjének vacsorájára hivatalosak. Aztán azt mondta nekem: Ezek a szavak valóban az Istenéi.
10 Erre leborultam az ő lábai elé, hogy imádjam őt; de azt mondta nekem: Vigyázz, ne! A te szolgatársad vagyok és a te atyádfiaié, akiknél Jézus bizonyságtétele van: az Istent imádd. A Jézus bizonyságtétele ugyanis a prófécia lelke.
11 És láttam az eget megnyílni, és íme egy fehér ló, és aki rajta ült, annak a neve Hű és Igaz, és igazságban ítél és harcol.
12 Szemei pedig olyanok, mint tűzláng, és a fején sok korona; és egy nevet viselt felírva, melyet senki sem ismert, csak ő.
13 És vérrel meghintett ruhába volt öltözve; és a neve így neveztetik: Az Isten Igéje.
14 És a mennyei seregek követték őt fehér lovakon, fehér és tiszta gyolcsba öltözve.
15 És a szájából éles kard jött ki, hogy azzal verje le a pogányokat: és ő legelteti azokat vasvesszővel; és ő tiporja a mindenható Isten haragja hevének borsajtóját.
16 És a ruháján, éspedig a tomporán, ezt a nevet viseli felírva: Királyoknak Királya és Uraknak Ura.
17 És láttam egy angyalt állani a napban; és így kiáltott nagy hangon minden madárnak, mely az ég közepén repült: Jertek el, és gyűljetek egybe a nagy Istennek vacsorájára,
18 hogy egyétek királyok húsát, hadvezérek húsát, erősek húsát, lovaknak és rajtuk ülőknek húsát, és mindenféléknek húsát, szabadokét és szolgákét, kicsinyekét és nagyokét.
19 És láttam a vadállatot és a föld királyait és az ő seregeiket, amint egybegyűltek, hogy hadakozzanak a lovon ülővel és az ő seregével.
20 Akkor megfogatott a vadállat, és ezzel együtt a hamis próféta, aki azokat a csodákat tette előtte, amelyekkel elcsalta azokat, akik a vadállat bélyegét felvették, és akik annak képét imádták: az a kettő elevenen belevettetett a kénkővel égő tüzes tóba.
21 A többiek pedig megölettek a lovon ülőnek kardja által, mely az ő szájából jött ki; és a madarak mind jóllaktak a húsukkal.