Psalms 132
1 Zarándokének. Tudd be, Uram, Dávidnak minden fáradozását;
2 hogy megesküdött az Urnak, fogadalmat tett Jákób Erősének:
3 Nem megyek be lakósátoromba, nem hágok fel lefekvő ágyamba;
4 nem engedek álmot szemeimnek, pilláimnak szendert:
5 míg helyet nem találok az Úrnak, hajlékot Jákób Erősének.
6 Íme, hallottunk róla Efratában; megtaláltuk Jaar mezein:
7 menjünk hát be hajlékaiba; boruljunk le lábai zsámolyához:
8 Kelj fel, Uram, megnyugvó helyedre; te és erődnek ládája!
9 Papjaid öltözzenek igazságba; és kegyeseid ujjongjanak.
10 Dávidért, a te szolgádért ne utasítsd el felkentedet.
11 Megesküdött az Úr Dávidnak hűséggel, attól el nem tér, A te ágyékod gyümölcséből helyezek a te királyi székedre.
12 Ha megtartják fiaid szövetségemet, és bizonyságaimat, melyekre tanítottam őket; az ő fiaik is örökkön örökké ülnek királyi székeden.
13 Mert Ciont választotta ki az Úr; megkívánta magának lakhelyül.
14 Ez az én megnyugvó helyem örökkön örökké; itt lakom, mert megkívántam.
15 Elelmét megáldván megáldom; szegényeit jól tartom kenyérrel.
16 Es papjait üdvbe öltöztetem; és kegyesei ujjongva ujjonganak.
17 Ott sarjasztok szarvat Dávidnak; állítottam fel szövétneket felkentemnek.
18 Ellenségeit szégyenbe öltöztetem; rajta pedig ragyog koronája.