1És történt, hogy az ember elkezdett sokasodni a föld színén, és leányaik születtek nékik.
2Akkor az Isten fiai meglátták az ember leányait, hogy szépek azok, és vettek maguknak feleségeket mindazok közül, akiket megszerettek.
3Akkor azt mondta az Úr: Ne tartson az én leheletem az emberben örökké, mivelhogy ő is test; hanem legyenek napjai százhúsz esztendők.
4Az óriások voltak a földön azokban a napokban, és azután is, mikor az Isten fiai bementek az ember lányaihoz és azok szültek nekik - ezek azok a hősök, akik ősidőktől voltak, a hírneves emberek.
5Akkor látta az Úr, hogy nagy lett az ember gonoszsága a földön; és szíve gondolatainak minden képzelme csak gonosz egész nap.
6És megbánta az Úr, hogy az embert megalkotta a földön, és fájlalta szívében.
7És azt mondta az Úr: Eltörlöm az embert, akit teremtettem, a föld színéről embertől baromig, csúszómászóig és az ég madaráig; mert megbántam, hogy alkottam őket.
8De Noé kegyelmet talált az Úr szemeiben.
9Ezek Noé történetei. Noé igaz, tökéletes férfiú volt kortársai között; az Istennel járt Noé.
10És három fiút nemzett Noé: Sémet, Hámot és Jáfetet.
11A föld pedig megromlott volt az Isten előtt, és tele volt a föld erőszakkal.
12És látta Isten a földet, és íme meg volt romolva, mert minden test megrontotta útját a földön.
13Akkor azt mondta Isten Noénak: Minden testnek vége elérkezett előttem, mert megtelt tőlük a föld erőszakkal, és íme én elvesztem őket a földdel együtt.
14Csinálj magadnak bárkát gófer fából, csupa rekeszekkel csináld a bárkát; és szurkozd be azt belül és kívül szurokkal.
15És ekképpen csináld azt: háromszáz sing a bárka hossza, ötven sing a szélessége és harminc sing a magassága.
16Fénynyílást csinálj a bárkára, és egy singnyire fejezd be azt fölülről, és a bárka ajtaját az oldalára tedd; alsó, második és harmadik emeleti rekeszekkel csináld azt.
17Én pedig íme hozom az özönvizet a földre, elpusztítani minden testet, amelyben életnek lehelete van az ég alatt; minden, ami a földön van, meghal.
18De teveled felállítom az én frigyemet, menj be azért a bárkába te és fiaid, és a te feleséged és fiaid feleségei veled.
19És mindenből, ami él, minden testből kettőt vígy be a bárkába, hogy életben tartsd magaddal; hím és nőstény legyen.
20A madárból neme szerint és a baromból neme szerint, mindenből, ami a földön csúszik-mászik, neme szerint; mindenből kettő menjen be hozzád, hogy életben maradjanak.
21Te pedig végy magadnak minden eledelből, melyet enni szoktak, és takarítsd be magadhoz, hogy legyen neked és nekik ételül.
22És megtette Noé; egészen úgy tett, amint Isten parancsolta neki.