3 John 1
1 A presbiter a szeretett Gájusznak, akit én valóban szeretek.
2 Kedvesem, minden tekintetben azt kívánom, hogy jól legyen dolgod és jó egészségben légy, amiképpen a te lelkednek jól van dolga.
3 Mert igen örültem, mikor atyafiak jöttek és bizonyságot tettek a te igazságodról, mint ahogy te igazságban jársz.
4 Ennél nagyobb örömem nincs, mint mikor hallom, hogy az én gyermekeim igazságban járnak.
5 Kedvesem, híven cselekszel mindent, amit az atyafiakkal teszel, kivált az idegenekkel,
6 akik bizonyságot tettek a gyülekezet előtt a te szeretetedről; akiket jól teszed, ha Istenhez méltóan bocsátasz útjukra.
7 Mert az ő nevéért mentek ki, és semmit sem fogadnak el a pogányoktól:
8 mi tehát tartozunk befogadni az ilyeneket, hogy munkatársaik legyünk az igazságban.
9 Írtam a gyülekezetnek; de Diotrefész, aki őközöttük elsőséget kíván, nem fogad el minket.
10 Ezért, ha odamegyek, majd felemlítem az ő dolgait, melyeket cselekszik, gonosz beszédekkel csacsogván ellenünk; és ezzel sem érve be, sem maga nem fogadja be az atyafiakat, sem azokat nem engedi, akik be akarnák fogadni, és a gyülekezetből kiveti őket:
11 kedvesem, ne utánozd a rosszat, hanem a jót. Aki jót cselekszik, az az Istentől van; aki pedig rosszat cselekszik, az nem látta az Istent.
12 Demeter mellett mindenki bizonyságot tett, maga az igazság is; de mi is bizonyságot teszünk, és tudjátok, hogy a mi bizonyságtételünk igaz.
13 Sok írnivalóm volna, de nem akarok tintával és tollal írni neked;
14 de remélem, hogy csakhamar meglátlak téged, és szemtől szembe beszélhetünk. (15) Béke veled! Üdvözölnek téged barátaid. Üdvözöld barátainkat név szerint.