2 Thessalonians 3
1 Végezetre imádkozzatok, atyámfiai, értünk, hogy az Úr beszéde folyjon és dicsőíttessék, mint ti nálatok,
2 és hogy szabaduljunk meg a helytelen és gonosz emberektől; mert nem mindenkié a hit.
3 De hű az Úr, aki megerősít titeket, és megőriz a gonosztól.
4 És bízunk az Úrban reátok nézve, hogy amiket parancsolunk nektek, meg is teszitek, meg is fogjátok tenni.
5 Az Úr pedig igazgassa a ti szíveiteket az Isten szerelmére és a Krisztus tÚrelmére.
6 Parancsoljuk pedig nektek, atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében, hogy húzódjatok vissza minden olyan atyafitól, aki rendetlenül jár és nem aszerint a hagyomány szerint, amit tőlünk vett.
7 Mert magatok tudjátok, hogyan kell a mi példánkat követnetek; mert nem viseltük magunkat rendetlenül köztetek.
8 Sem senkinek kenyerét ingyen nem ettük, hanem munkával és fáradsággal, éjjel és nappal dolgozva, hogy közületek senkinek terhére ne legyünk.
9 Nem hogy nekünk az nem volna szabad, hanem hogy magunkat például adjuk nektek, hogy utánozzatok minket.
10 Mert mikor nálatok voltunk is, azt parancsoltuk nektek, hogy ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék.
11 Mert halljuk, hogy némelyek rendetlenül járnak köztetek, semmit nem dolgozva, hanem nyughatatlankodva.
12 Az ilyeneknek pedig parancsoljuk és kérjük őket a mi Urunk Jézus Krisztus által, hogy nyugodtan dolgozzanak és a maguk kenyerét egyék.
13 Ti pedig, atyámfiai, meg ne restüljetek a jócselekvésben.
14 Ha pedig valaki nem enged a mi levél által való beszédünknek, azt jegyezzétek meg; és ne társalkodjatok vele, hogy megszégyenüljön.
15 De ne úgy tartsátok, mint ellenséget, hanem úgy intsétek, mint testvért.
16 Maga pedig a békességnek Ura adja meg nektek a békét örökké minden módon. Az Úr legyen mindnyájatokkal.
17 Üdvözlet a saját kezemmel, Pál. Ami minden levelemnek jele; így írok.
18 Ami Urunk Jézus Krisztus kegyelme mindnyájatokkal! Ámen.