2 Samuel 2
1 Történt pedig ennek utána, hogy megkérdezte Dávid az Úrtól, mondván: Felmenjek-e Júdának valamelyik városába? És azt mondta neki az Úr: Menj fel. Akkor azt mondta Dávid: Hová menjek fel? És azt mondta: Hebronba.
2 És felment oda Dávid és két felesége is; Ahinóám, a jizréeli és Abigail, a Nábál felesége, a kármeli.
3 Embereit is, akik vele voltak, felvitte Dávid, kit-kit háznépestül; és letelepedtek Hebron városaiban.
4 És eljöttek Júda emberei és királlyá kenték ott Dávidot Júda háza felett. Es mikor jelentették Dávidnak, mondván: Jábes Gileád emberei voltak, akik Sault eltemették;
5 követeket küldött Dávid Jábes Gileád embereihez; és azt mondta nekik: Áldottak legyetek az Úrtól, hogy ezt a kegyességet cselekedtétek uratokkal, Saullal, hogy eltemettétek őt.
6 Most tehát cselekedjék veletek az Úr kegyelmet és hűséget, és én is megcselekszem veletek ezt a jót, amiért ezt a dolgot cselekedtétek.
7 Most tehát legyenek erősek kezeitek és legyetek derék emberek, mert meghalt uratok, Saul; hanem engem meg királlyá kent Júda háza maga felett.
8 De Ábner, Nér fia, aki Saulnak hadvezére volt; fogta Isbósetet, Saul fiát, átvitte őt Mahanajimba:
9 és királlyá tette őt Gileádon, az asúriakon, Jizréelen; és Efraimon és Benjáminon, és egyáltalán az egész Izráelen.
10 Negyven esztendős volt Isbóset, Saul fia, mikor királlyá lett Izráelen, és két esztendeig volt király; csak Júda háza követte Dávidot.
11 A napok száma pedig, melyekben Dávid Júda házán volt király Hebronban: hét év és hat hónap.
12 Egyszer kivonult Ábner, Nér fia és Isbósetnek, Saul fiának szolgái Mahanajimból Gibeonba.
13 Kivonult Jóáb is, Cerujá fia Dávid szolgáival, és a gibeoni halastónál összetalálkoztak; és letelepedtek, ezek a halastón innen, azok pedig a halastón túl.
14 Akkor azt mondta Ábner Jóábnak: Felkelhetnének a legények, hogy játsszanak előttünk! És azt mondta Jóáb: Felkelhetnek.
15 És felkeltek és átmentek szám szerint tizenketten Benjámin részéről és Isbósetnek, Saul fiának részéről, tizenketten pedig Dávid szolgái közül.
16 És beleragadtak egymás fejébe, kardjuk pedig egymás oldalába, úgyhogy együtt estek el; el is nevezték azt a helyet a Kardhegyek dűlőjének, mely Gibeonban van.
17 Erre a hadakozás igen keménnyé lett azon a napon; és Ábner és Izráel emberei megverettek Dávid szolgái előtt.
18 Es ott volt Cerujá három fia, Jóáb, Abisai és Asszáél; és Asszáél olyan könnyű lábú volt, mint egy mezei zerge.
19 És Asszáél üldözte Ábnert; és el nem tért mentében sem jobbra, sem balra Ábner mögül.
20 Egyszer hátrafordult Ábner és azt mondta: Te vagy ez, Asszáél? Es azt mondta: Én.
21 Akkor azt mondta neki Ábner: Térj ki jobbra vagy balra és ragadj meg egyet a legények közül és annak a felszerelését vedd el; de nem akart Asszáél mögüle eltérni.
22 Akkor megint folytatta Ábner, mondván Asszáélnek: Térj el mögülem; miért vágjalak földre, és hogyan emeljem orcámat testvéredre, Jóábra?
23 És mikor vonakodott eltérni, hasba ütötte őt Ábner a dárda hátrafelé néző végével, úgyhogy hátul kijött a dárda, és ő elesett ott és nyomban meghalt. Es történt, hogy aki arra a helyre ért, ahol Asszáél elesett és meghalt, mindenki megállott.
24 Jóáb és Abisai pedig üldözték Ábnert; és a nap éppen leszállt, mikor ők Gibeat-Ammához érkeztek, mely Giahhal szemben Gibeon sivataga felé van.
25 Akkor összeszedelőzködtek Benjámin fiai Ábner után, és egy csapatot alkottak; és megálltak egy halom tetején.
26 Ábner pedig odakiáltott Jóábnak és azt mondta: Örökké egyen-e a kard? Hát nem tudod, hogy keserű lesz ennek a vége? Mikor mondod már a népnek, hogy térjen vissza testvérei üldözéséből?
27 És azt mondta Jóáb: Él az Isten, hogy, ha nem szóltál volna, akkor csak reggel hagyta volna abba a nép testvérei üldözését.
28 Ezzel megfúvatta Jóáb a kÚrtöt és megállt az egész nép, és nem üldözték tovább Izráelt; és nem folytatták tovább a harcot.
29 Aztán Ábner és emberei azon az egész éjszakán meneteltek a Síkságon; aztán átkeltek a Jordánon és meneteltek az egész Bitronon, úgy érkeztek meg Mahanajimba.
30 Jóáb pedig mikor visszafordult Ábner üldözéséből, összegyűjtötte az egész népet; és Dávid szolgái közül tizenkilenc ember hiányzott és Asszáél.
31 Dávid szolgái pedig levágtak Benjáminból és Ábner emberei közül: háromszáz és hatvan ember halt meg.
32 És felvették Asszáélt és eltemették őt atyja sírjába, mely Bét-Lehemben volt; azután egész éjjel meneteltek Jóáb és emberei, és Hebronban virradtak meg.