2 Kings 5
1 Naamán pedig, Szíria királyának hadvezére, nagy ember volt az ő ura előtt és tekintélyes, mert általa adott az Úr győzelmet Szíriának. És e férfiú, derék ember, bélpoklos volt.
2 Egyszer a szírek kivonultak portyázni, és fogságra vittek Izráel országából egy kisleányt; és az Naamán feleségénél szolgált.
3 És azt mondta úrnőjének: Vajha lenne az én uram az előtt a próféta előtt, aki Samáriában van: majd kivenné őt bélpoklosságából!
4 Naamán pedig elment és jelentést tett urának, mondván: Így és így beszélt az a leány, aki Izráel országából való.
5 Mire azt mondta Szíria királya: Eredj, menj el, levelet is küldök Izráel királyának; és elment, és vitt magával tíz tálentum ezüstöt és hatezer aranyat, meg tíz váltóruhát.
6 És bevitte a levelet Izráel királyához, mondván: Most pedig, mikor e levél hozzád érkezik, íme hozzád küldöm szolgámat, Naamánt, hogy vedd ki őt bélpoklosságából.
7 Mikor Izráel királya elolvasta a levelet, megszaggatta ruháit és azt mondta: Hát Isten vagyok én, aki öl és elevenít, hogy ez énhozzám küld valakit, hogy vegyem ki bélpoklosságából? Tudjátok meg hát és lássátok, hogy csak alkalmat keres ellenem.
8 Mikor pedig az Isten embere, Elisa meghallotta, hogy Izráel királya megszaggatta ruháit, elküldött a királyhoz, mondván: Miért szaggattad meg ruháidat? Hadd jöjjön ő hozzám, és tudja meg, hogy van próféta Izráelben.
9 Mikor aztán megérkezett Naamán lovastól és szekerestől; és megállt Elisa házának ajtajában:
10 követet küldött hozzá Elisa, mondván: Eredj, fÚrödjél meg hétszer a Jordánban, akkor helyreáll a tested és tiszta leszel.
11 Megharagudott ezért Naamán és elment; mert azt mondta: Hiszen azt gondoltam, legalábbis kijön hozzám és oda áll, és segítségül hívja az Úrnak, az ő Istenének nevét és a hely felé lendíti kezét, úgy veszi ki a bélpoklost.
12 Hát nem jobb-e Amana és Párpár, Damaszkusz folyóvizei Izráel minden vizénél, nem megfÚrödhetem-e azokban, hogy tiszta legyek? Ezzel megfordult és elment haraggal.
13 De hozzáléptek szolgái és beszéltek neki, és azt mondták: Atyám, ha nagy dolgot mondott volna neked a próféta, ugye megtennéd? Hát még ezt, mikor azt mondta neked: FÚrödjél meg és tiszta leszel!
14 Tehát lement és megmerült a Jordánban hétszer az Isten emberének szava szerint; mire helyreállt a teste, mint egy kisfiú teste, és tiszta lett.
15 Akkor visszatért az Isten emberéhez egész táborával, és mikor bement, megállt előtte és azt mondta: Most megtudtam, hogy nincs Isten az egész földön, hanem csak Izráelben; most tehát fogadj el, kérlek, valami hálaajándékot szolgádtól.
16 De azt mondta: Él az Úr, akinek szolgálatában állok, hogy nem fogadom el. És bár kényszerítette őt, hogy elfogadja, visszautasította.
17 Akkor azt mondta Naamán: Hát, ha nem, akkor legalább adassék szolgádnak egy pár öszvér terű föld; mert a te szolgád nem visz többé égő áldozatot és vágóáldozatot más isteneknek, hanem csak az Úrnak.
18 Erre a dologra nézve bocsásson meg az Úr a te szolgádnak: mikor az én uram Rimmon házába megy, hogy ott leboruljon, ha az én kezemre támaszkodik, én is leborulok Rimmon házában: ezt a dolgot, a Rimmon házában való leborulásomat bocsássa meg az Úr szolgádnak.
19 És azt mondta neki: Eredj el békével. Mikor elment tőle egy darab földnyire,
20 azt gondolta Géházi, Elisának az Isten emberének legénye: Lám, megkímélte az én uram Naamánt, ezt a szírt, nem fogadta el tőle, amit hozott; él az Úr, hogy én utána futok, és elfogadok tőle valamit.
21 Így Géházi utána sietett Naamánnak; és mikor Naamán látta, hogy őutána fut, leugrott elébe a szekérről és azt mondta: Hogy vagy?
22 Az azt mondta: Jól, uram küldött engem, mondván: Éppen most érkezett hozzám két ifjú Efraim hegyéről a prófétafiak közül; kérlek, adj nekik egy tálentum ezüstöt és két váltóruhát.
23 Naamán pedig azt mondta: Tessék, végy két tálentumot; így késztette őt és bekötött két tálentum ezüstöt két zacskóba, és két váltóruhát, és két legényének adta, és azok vitték előtte.
24 De mikor a dombhoz ért, elvette tőlük és eltette a házban; az embereket pedig elbocsátotta,
25 és mikor elmentek, ő bement és ura elé állt. Mikor azt mondta neki Elisa: Honnét, Géházi? Ő azt mondta: Nem volt a te szolgád elmenve se ide, se oda.
26 Mire az azt mondta neki: Nem volt elmenve az én szívem, mikor valaki eléd fordult szekeréről? Hát ez az ideje a pénzt elfogadni és ruhákat, olajfákat, szőlőket, juhot, marhát, szolgákat és szolgálóleányokat venni?
27 Ezért Naamán bélpoklossága reád ragad és magodra örökké; és olyan bélpoklosan ment ki előle, mint a hó.