2 Kings 25
1 És akkor, uralkodásának kilencedik évében, a tizedik hónapban, a hónap tizedikén megérkezett Nabukadneccár babilóniai király maga és egész serege Jeruzsálem ellen és tábort ütött körülötte; és őrtornyot építettek ellene körös-körül.
2 És ostrom alatt volt a város Cidkijjá király tizenegyedik évéig.
3 A negyedik hónapban a hónap kilencedikén, mikor oly erős lett az éhség a városban, hogy a föld népének nem volt kenyere;
4 betörték a várost, mire az egész hadi nép kimenekült éjjel a két kőfal között lévő kapu útján, mely a király kertjén van, a város körül pedig káldok voltak kereken, és elmentek a síkság útjára.
5 És a káld sereg űzőbe vette a királyt, és Jerikó síkságán utolérték őt; de egész serege szétszóródott mellőle.
6 És megfogták a királyt és felvitték őt a babilóniai királyhoz Riblába; és ítéletet mondtak felette.
7 És Cidkijjá fiait levágták a szemei előtt; aztán Cidkijjá szemeit megvakították, és őt bilincsbe verték, úgy vitték Babilóniába.
8 Az ötödik hónapban pedig, a hónap hetedikén, ez volt Nabukadneccár babilóniai király uralkodásának tizenkilencedik éve; Jeruzsálembe érkezett Nabuzaradán testőrparancsnok, a babilóniai király szolgája.
9 Es felégette az Úr házát és a királyi palotát, és Jeruzsálem minden házát; és minden nagy házat felégetett tűzzel.
10 Jeruzsálem kőfalait pedig körül lerombolta az egész káld sereg, mely a testőrparancsnokkal volt.
11 És a nép maradványát, mely megmaradt a városban, és az elpártoltakat, akik a babilóniai királyhoz pártoltak, és a mesteremberek maradványát fogságra vitte Nabuzaradán testőrparancsnok.
12 És az ország gyámoltalanaiból hagyott a testőrparancsnok szőlőmunkásoknak és szántóvetőknek.
13 És a rézoszlopokat, melyek az Úr házában voltak, és az állványokat meg a réztengert, melyek az Úr házában voltak, összetörték a káldok; és azok rezét elvitték Babilóniába.
14 Elvitték az üstöket is, lapátokat is, a késeket is, a csészéket is, egyáltalán minden rézedényt, mellyel szolgálatot végeztek.
15 A serpenyőket is, a hintőcsészéket is, ami arany, arany, és ami ezüst, ezüst; és mind elvitte a testőrparancsnok.
16 Ami a két oszlopnak, az egy tengernek, és az állványoknak, melyeket Salamon csináltatott az Úr házának; megmérhetetlen súlyú volt mindezeknek a műtárgyaknak a reze.
17 Tizennyolc sing volt az egyik oszlop magassága, és rézpárta volt rajta, és a párta magassága három sing, és csipkézet és gránátalmák voltak a pártán körül, mind rézből; ilyenek voltak a másik oszlopnál is a csipkézeten.
18 És elvitte a testőrparancsnok Szerája főpapot, Cefanja másodpapot és a három küszöbőrt.
19 És elvitt a városból egy kamarást, aki tiszttartó volt a harcosok felett, és ötöt a király belső emberei közül, akik a városban találtattak, és a hadvezér íródeákját, aki a föld népét sorozta; és hatvan embert a föld népéből, akik a városban találtattak.
20 És fogta őket Nabuzaradán testőrparancsnok; és elvitte őket a babilóniai király elé Riblába.
21 A babilóniai király pedig levágatta őket, és megölette őket Riblában, Hamát országában. Így ment fogságba Júda a maga földjéről.
22 Ami pedig azt a népet illeti, mely megmaradt Júda országában, melyet otthagyott Nabukadneccár babilóniai király; afölé kirendelte Gedalját, Sáfán fiának, Ahikámnak fiát.
23 És mikor a seregvezérek embereikkel együtt valamennyien meghallották, hogy a babilóniai király kirendelte Gedalját, elmentek Gedaljához Micpába: éspedig Ismáél, Netanja fia, Johánán, Káréah fia; Szerája, Tanhumet fia, a netofáti; és Jaazanja, a Maakáti fia; maguk és embereik.
24 És megesküdött nekik Gedaljá, és embereiknek, és azt mondta nekik: Ne féljetek a káldok szolgáitól; maradjatok az országban, szolgáljátok Babilónia királyát, és jó dolgotok lesz.
25 A hetedik hónapban azonban az történt, hogy jött Ismáél, Elisáma fiának, Netanjának fia, királyi magból való, és vele tíz ember, és levágták Gedalját úgy, hogy meghalt; egyben azokat a zsidókat és káldokat is, akik vele voltak Micpában.
26 Erre felkelt az egész nép, kicsinytől nagyig, a seregvezérek is, és elmentek Egyiptomba; mert féltek a káldoktól.
27 Történt pedig Jójákin júdai király fogságának harminchetedik évében, a tizenkettedik hónapban, a hónap huszonhetedikén; hogy Evil-Merodák babilóniai király trónra léptének évében felemelte Jójákin júdai király fejét, és kihozta őt a börtönből.
28 És jóságosan beszélt vele; székét pedig feljebb tette azoknak a királyoknak a székénél, akik vele voltak Babilóniában.
29 És kicserélte rabruháit; és mindig őelőtte evett kenyeret, élete minden napján.
30 Ami pedig élelmét illeti, állandó élelmet szolgáltattak ki neki a király részéről, minden nap az arra a napra valót; élete minden napjában.