2 Chronicles 25
1 Huszonöt éves korában lett király Amacjá, és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben; és anyjának a neve Jóaddán volt, Jeruzsálemből.
2 És azt cselekedte, ami helyes az Úr szemeiben, csak nem teljes szívből.
3 És mikor megszilárdult rajta az uralom; megölette azokat a szolgáit, akik atyját, a királyt levágták.
4 De fiaikat nem ölette meg; hanem amint meg van írva a Tanításban, Mózes könyvében, ahol az Úr ezt parancsolja, mondván: Ne haljanak meg atyák fiakért, se fiak ne haljanak meg atyákért, hanem ki-ki a maga bűnéért haljon meg.
5 És összegyűjtötte Amacjá Júdát és felállította őket ősháztájanként ezredparancsnokok szerint és századparancsnokok szerint egész Júdát és Benjámint; és mikor szemle alá állította őket húszévestől fogva fölfelé, úgy találta, hogy háromszázezer válogatott hadba vonuló van köztük, aki dárdát és pajzsot foghat.
6 Ehhez bérelt Izráelből százezer derék vitézt száz tálentum ezüstön.
7 De bement hozzá egy Isten embere mondván: Óh király, ne jöjjön veled Izráel serege; mert az Úr nincs Izráellel, egy fia efraimival sem.
8 Mert ha eljön, te bátran dolgozhatsz a háborúban; de az Isten elejt az ellenség előtt, mert Istenben van erő mind megsegíteni, mind elejteni.
9 És mikor erre Amacjá azt mondta az Isten emberének: És mi történjék a száz tálentummal, melyet az izráeli csapatnak adtam?; az Isten embere azt mondta: Tud az Úr neked annál többet adni.
10 Erre szétválasztotta őket Amacjá, hogy az a csapat, mely Efraimból jött hozzá, menjen el helyére; és azok nagy haragra lobbantak Júda iránt, és lobogó haraggal tértek vissza helyükre.
11 Amacjá pedig összeszedte erejét, megindította népét és elment a Sóvölgybe; és levágott Széir fiaiból tízezeret;
12 tízezeret pedig élve hurcoltak el Júda fiai, és a szikla tetejére vitték őket; aztán ledobták őket a szikla tetejéről és mindnyájan széthasadtak.
13 Viszont annak a csapatnak a legényei, melyet visszaküldött Amacjá, hogy ne menjen vele a háborúba, beütöttek Júda városaiba Samáriától Bét-Horonig, és levágtak közülük háromezeret, és nagy zsákmányt ejtettek.
14 Történt pedig, miután Amacjá megjött az edomiak leveréséből és elhozta Széir fiainak isteneit; hogy azokat állította fel a maga istenei gyanánt, és előttük borult le és nekik tömjénezett.
15 Fellobbant ezen az Úr haragja Amacjára, és prófétát küldött hozzá, és azt mondta neki: Miért kerested annak a népnek isteneit, kik a saját népüket nem mentették meg kezedből?
16 De történt, hogy míg az beszélt hozzá, ő azt mondta neki: Talán királyi tanácsossá tettünk téged? Hagyd abba: miért akarod, hogy levágjanak? Erre abbahagyta a próféta és azt mondta: Tudom, hogy Isten elvégezte a te vesztedet, mert ezt cselekedted, és nem hallgattál tanácsomra.
17 Aztán tanácsot tartott Amacjá, Júda királya, és elküldött Jóáshoz, Jóáháznak, Jéhu fiának fiához, Izráel királyához, mondván: Nosza, nézzünk szembe egymással!
18 Erre küldött Jóás, Izráel királya Amacjához, Júda királyához, mondván: A libánonbeli bogáncskóró elküldött a libánonbeli cédrushoz, mondván: Add a leányodat a fiamnak feleségül; akkor arra ment egy libánonbeli mezei vad, és eltaposta a bogáncskórót.
19 Azt mondod, hogy lám megverted Edomot, és felfuvalkodottá tett a szíved, hogy dicsőséget szerezz; hát csak ülj otthon, miért hívnád ki a veszedelmet, és esnél el te és Júda veled?
20 De nem hallgatott Amacjá, mert így lett az Istentől, hogy kézbe adhassa őket; mert Edom isteneit keresték.
21 És felvonult Jóás, Izráel királya, és szembenéztek egymással, ő és Amacjá, Júda királya; Bét-Semesben, mely Júdához tartozik.
22 És vereséget szenvedett Júda Izráel előtt; úgyhogy elfutott ki-ki az ő sátorába.
23 Amacját pedig, Júda királyát, Jóásnak, Jóáház fiának fiát megfogta Jóás, Izráel királya Bét-Semesben; aztán bevitte őt Jeruzsálembe, és lerontatott Jeruzsálem kőfalából Efraim kapujától a Szegletkapuig négyszáz singnyit.
24 És vette mindazt az aranyat és ezüstöt és mindazokat az edényeket, melyek az Isten házában Obed-Edomnál találhatók voltak, és a királyi palota kincseit, valamint a túszokat; és visszatért Samáriába.
25 Aztán Amacjá, Jóás fia, Júda királya Jóás izráeli királynak, Joáház fiának halála után még tizenöt évig élt.
26 Egyéb dolga pedig Amacjának, az elsők és az utolsók: tudvalevőleg meg vannak írva Júda és Izráel királyainak könyvében.
27 És attól az időtől fogva, mikor Amacjá eltért az Úr követésétől, Jeruzsálemben összeesküvést szőttek ellene, és ő Lákisba menekült; de elküldtek utána Lákisba, és ott ölték meg.
28 Aztán lovakra tették őt; és eltemették őt atyáival Júda városában.