1 John 4
1 Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, ha Istentől vannak-e; mert sok hamis próféta jött ki a világba.
2 Erről ismerjétek meg az Isten Lelkét: minden lélek, mely vallja, hogy Jézus a testben eljött Krisztus, az Istentől van.
3 És amely lélek nem vallja, hogy Jézus a testben eljött Krisztus, egy sem Istentől van; és ez az antikrisztus lelke, melyről hallottátok, hogy eljön, és most a világon van már.
4 Ti az Istentől valók vagytok, gyermekeim, és legyőztétek azokat; mert nagyobb az, aki tibennetek van, mint az, aki a világban van.
5 Azok a világból valók; azért a világból beszélnek, és a világ őket hallgatja.
6 Mi az Istentől valók vagyunk; aki ismeri az Istent, hallgat minket; aki nem az Istentől való, nem hallgat minket: erről ismerjük meg az igazság lelkét és a tévelygés lelkét.
7 Szeretteim, szeressük egymást; mert a szeretet az Istentől van, és mindenki, aki szeret, Istentől született, és ismeri az Istent:
8 aki nem szeret, nem ismeri az Istent, mert az Isten szeretet.
9 Ebben lett nyilvánvalóvá az Istennek hozzánk való szeretete, hogy az ő egyszülött Fiát elküldötte az Isten a világra, hogy éljünk őáltala.
10 Ebben van a szeretet, nem hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy ő szeretett minket, és elküldötte az ő Fiát engesztelésül a mi bűneinkért.
11 Szeretteim, ha az Isten minket így szeretett, nekünk is szeretnünk kell egymást.
12 Istent soha senki nem látta; ha szeretjük egymást, az Isten bennünk marad, és az ő szeretete mibennünk beteljesedett.
13 Arról ismerjük meg, hogy őbenne maradunk, és ő mibennünk, hogy az ő Lelkéből adott nekünk.
14 És mi láttuk, és bizonyságot teszünk, hogy az Atya elküldte a Fiút a világ üdvözítőjéül.
15 Aki vallja, hogy Jézus az Isten Fia, az Isten abban marad, és az az Istenben.
16 És mi megismertük és elhittük az Istennek hozzánk való szerelmét. Az Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az az Istenben marad, és az Isten abban.
17 Abban lett a szeretet nálunk teljessé, hogy bizodalmunk van az ítélet napjához, mert amiképpen ő van, mi is úgy vagyunk ezen a világon.
18 Félelem nincs a szeretetben, hanem a tökéletes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem büntetéstől tart; aki tehát fél, nem tökéletes a szeretetben.
19 Mi szeretjük őt, mert ő szeretett minket először.
20 Ha valaki azt mondja: Én szeretem az Istent; és az ő atyjafiát gyűlöli, az hazug; mert aki nem szereti az ő atyjafiát, akit látott, mimódon szeretheti az Istent, akit nem látott?
21 És ezt a parancsolatot vettük tőle, hogy aki szereti az Istent, szeresse az ő atyjafiát is.